Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)
Horváth György: A Móricz Zsigmond Művelődési ház történetéből
ZALAI MÚZEUM 7 1997 Horváth György: A Móricz Zsigmond Művelődési Ház történetéből Az 1870. június 4-ei Zala-Somogyi Közlönyből idézünk: ... „Kiskanizsa város » Polgári Kör «-ének alapszabálya helyben-hagyva a minisztériumtól beérkeztek; az egylet megnyitása ünnepélyességgel fog megtörténni." - Valahol itt kezdődött egy nagyszerű folytatás, amely a Móricz Zsigmond Művelődési Ház tevékenységében nyilvánult meg. Az 1870-es alapszabály is adott útravalót: „A kör czélja zártkörű társas egyesülés, olvasás, közhasznú ismeretek gyűjtése, azoknak egymássali közlése, s általában szellemi önművelés." Ezt tekinthetjük kiindulópontnak, kiváló alapnak a Móricz Zsigmond Művelődési Ház működéséhez. Ismeretes, hogy 1927-ben önálló otthont építettek a lelkes kiskanizsaiak, a jelenlegi épületet. A II. világháború megviselte a létesítményt, de 1945. szeptember 3án már újra működött az olvasókör, elnöke Plánder László lett. 1949. január első vasárnapjáig látogathatták a kiskanizsaiak az épületet, ekkor az MDP vette át leltár szerint. A szervezett élet ekkor megszűnt. 1956. október 27-én Gozdán József javaslatára újból Plánder László vezette a kört. Nem sokáig működhettek, 1957 márciusában az MSZMP Városi Bizottsága viszszavette a házat, és az olvasókör működése újra megszűnt. A politika újra a kultúra felé fordult. Megkezdődtek a művelődési házak szervezései a törvényi szabályozásnak megfelelően. A ház első igazgatója Búzás József volt, akinek vezetői megbízatását 1958. szeptember 25-én vissza is vonták. Ezután nevet is kapott a háza: Hazafias Népfront Kiskanizsai Olvasókör Kultúrotthona lett. Vezetői tisztét Hajgató Sándor töltötte be, akinek szinte a semmiből kellett kiindulnia először a feltételek megteremtésében és vele párhuzamosan a tartalmi munkában. Elég csak egy adatot közölni, hogy a ház vezetésének átvételekor az állóeszközleltár 6.409 Ft-ot mutatott. De volt lelkesedés, volt igény a kiváló hagyományok folytatására. Az 1959. december 31-i állapot jelzi a munkát, az éves költségvetést és teljesítést: tervezett költségvetés összes kiadással 20.000 Ft ebből saját bevétel 17.000 Ft állami támogatás 3.000 Ft Záráskor egyértelműen pozitív volt a kép, ugyanis a kiadások nem lépték túl a 20.000 Ft-ot. A saját bevétel pedig 18.551,56 Ft volt. Ezen adatból következtethetünk a rendkívül aktív, sokrétű művelődési tevékenységre és nem utolsósorban a látogatottságra. 1960. január l-jével Vizeli Dezső lett az igazgató részfoglalkozásban havi 400 Ft-ért. Elsősorban az ő emlékének tisztelgek dolgozatommal, ő volt a vezető 1961-1992 októbere között. Ő adta a formát, ő alapozta meg a Móricz Zsigmond Művelődési Ház profilját. A hagyományokat, a kiskanizsai nép igényét kiválóan felmérte. Ezért lett eredményes a ház működése. Az 1920-as évek végén önerőből készült épületet 1945-ben - mint a jó gazda - rendbe tetette Kiskanizsa népe. Az újabb felújítás 1963. július 15-étől december 24-ig tartott. A következő tatarozás 1990-ben volt; 13 millió Ft-ba került, további működésre így alkalmassá vált. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a kiskanizsaiak védték, óvták is tulajdonukat. Burján Kálmán művelődési osztályvezető a következőket írta 1963. március 7én: „A Móricz Zsigmond Kultúrotthon ellenőrzése alkalmából megállapítást nyert, hogy a klubteremben szórakozó ifjúság magatartása igen kulturált. A közösség vagyonát megbecsülik és megvédik, Tisztaság, rend tapasztalható a termekben. A foglalkozások szervezettek, Vizeli Dezső igazgató irányító és szervező munkája dicséretes. Az elért eredmény sok türelmet, fáradozást és tapintatot követelő munka eredménye." Két alapvető törvényt idézünk és azok megvalósulását vizsgáljuk a művelődési házban. Mozaikszerűen emelünk ki lényeges és jellemző tényezőket. Ugyanis egy művelődési ház története nem a létesítmény, hanem a benne folyó munka története és ezt a továbbiakban is így értelmezzük. A művelődési otthonról szóló 2/1960. Kormány és végrehajtásról rendelkező 3/1960. MM. sz. rendelet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege: „R. 1. § (1) A művelődési otthon a lakosság művelődését szolgáló intézmény. Célja és feladata: hogy segítse