Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

C. Harrach Erzsébet: A műemléki védettségű épületek számának alakulása 1960 óta Zala megyében

192 C.Hatrach Erzsébet 2. táblázat. Zalaegerszeg védelemre javasolt épület állománya az 1951. évben Műemlék 7 Műemlék jellegű 6 Városképi jelentőségű 34 Ipari műemlék 3 Összesen 50 Tájképi jelentőségű terület 6 Ezek közül: feltétlenül fenntartandó 9 lehetőleg fenntartandó épület 38 3. táblázat Keszthely védelemre javasolt épületállománya az 1951. évben (a város ekkor még Veszprém megyéhez tartozott) Műemlék 13 Műemlék jellegű 29 Városképi jelentőségű 20 Összesen 62 Tájképi jelentőségű terület 5 Az 1960-ban kiadott jegyzékben már csak négy kategóriát találunk: műemlék (M), műemlék jellegű (Mj), városképi fontosságú (Vk), faluképi fontosságú (Fk). Az utóbbi alapjául szolgáló vizsgálatok azonban a kiadást megelőzően nem fejeződtek még be, így ezek száma a hatvanas jegyzékben hiányos volt. A második jegyzékbe szinte egységesen a városképi fontosságú kategóriába kerültek ezek az épületek, a Fk megszűnt. 4. táblázat. Zala megye műemléki állománya 1960. évi jegyzék szerint M Mj Vk Ossz. Zalaegerszeg 4 14 12 30 Nagykanizsa 9 20 24 53 Keszthely - - - Megye 24 208 41+5 278 összesen 37 242 77+5 361 A szervezett szakhatósági munka gyakorlatában kiderültek a jegyzék egyenetlenségei. Az un. népi épületek nagy száma egy rohamos pusztítás áldozatául esett a korszerűsítési igények kielégítése, valamint a gazdasági élet átalakulás nyomán. A károk nagyságát az ország nyugati megyéiben a határövezeti politika növelte, hiszen még a hatósági munka végzése is nehezen volt biztosítható. Az egyes kategóriák számának alakulása erős hullámzást mutat. Míg a műemlékek (M) száma elég egyenletes, addig az másik két kategória váltakozó. Az adatok mélyebb vizsgálatából pl. Zalaegerszegen kitűnik, hogy míg az 1960-as jegyzék megkísérelte beépíteni az összes kapott adatokat, addig az 1967-es már szigorúbban válogatott. Az utóbbi Zalaegerszeg és Nagykanizsa esetében a csatolt községek emlékeit is felsorolta. Ezekben a városokban a városképi kategóriájú épületek nagy része, amelyek homlokzatképzése zömmel a 19. század végi vagy a 20. század eleji stílusirányzatokat őrizték meg számunkra (korai és virágzó eklektikus és romantikus homlokzatok) törlésre kerültek. A csatolt községek haranglábai, néhány népi ház és pince hasonló sorsra jutott. (5. táblázat). Nagykanizsán például 53 helyett mindössze 26 épület maradt a jegyzékben (6. táblázat.) 5. táblázat. Zalaegerszeg műemléki állománya az 1960. és az 1967. évi jegyzékekben Műemlék Műemlék Városképi Összesen jellegű 1960 4 14 12 30 1967 4 11 7 22 6. táblázat. Nagykanizsa műemléki állománya az 1960. és az 1967. évi jegyzékekben Műemlék Műemlék Városképi Összesen jellegű 1960 9 20 24 53 1967 8 6 12 26 7. táblázat. Keszthely műemléki állománya az 1960. és az 1967. évi jegyzékekben Műemlék Műemlék Városképi Összesen jellegű 1960 20 24 1967 8 6 12 A másik jellemző a visszaminősítés volt. Az M épületek száma nem változott, míg az Mj erősen csökkent, illetve Vk kategóriába került. A népi épületek felvétele megyei szinten ellensúlyozta az egyházi épületek törlését. Az igazsághoz tartozik, hogy nem a politikai nyomás miatt alakult így az értékelés, hanem azért, mert hitünk és tapasztalatunk szerint a templomokat a tulajdonosok megvédték, a parasztházakat éppen a tulajdonosok akarták, vagy bontották le. A szakma más vonatkozásban sem volt teljesen azonos nézeten a jegyzék revíziója során. A vitát sokszor az váltotta ki, hogy az épületek értékszintje az azonos kategóriákban is erősen változó volt. Ennek gyökere az volt, hogy ami tucatárúnak számított a Dunántúlon, az a sokkal szegényebb Alföldön joggal érdemelte ki a védelmet. Ezek a különbségek nemcsak nálunk okoztak fejtörést, hanem a sokkal gazdagabb államokban is. A másik alapvető szempont az volt, hogy csak annyi objektumot tartsunk védelem alatt, amely épületeknek védelmét minden szinten (szellemi, anyagi, politikai, stb.) biztosítani is tudjuk. Az 1951-52, az 1960, valamint az 1967, és a további évek adatsorainak összevetéséből mindezen szempontokat a számok tükrözik. Az országos és megyei szinten a