Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

C. Harrach Erzsébet: A műemléki védettségű épületek számának alakulása 1960 óta Zala megyében

ZALAI MÚZEUM 7 1997 C.Harrach Erzsébet: A műemléki védettségű épületek számának alakulása 1960 óta Zala megyében Zala megye a legkorábban kialakult ősi magyar vármegyék egyike. Táji gazdagságát az emberi alkotások sora gazdagítja, a középkorból román és gótikus templomokkal,

1 a reneszánsz és barokk kastélyokkal és képzőművészeti alkotásokkal,

2 számos jelentős klasszicista emlékkel,

3 s nem utolsó sorban a népi emlékekkel.

4 Ezek védelmének változásait vizsgáljuk az alábbiakban. A műemlékek védelmét mindig azok kiválasztása, jegyzékelése előzte meg. Magyarországon a 19. században sarjadtak ki ezen törekvések, amelynek törvénybe foglalása 1881-ben történt meg először. Az akkori jegyzék igen kevés épületet tartalmazott a századvég korszak határ felfogása szerint. A második világháború után kísérlet történt arra, hogy az ország megtizedelt épületállományából a jelentősebbek helyreállítására és védelmére sor kerüljön. Világossá vált, hogy az 1881. évi törvény alapján védett épületek számát szükségszerűen bővíteni kell. E feladat első jelentős állomása a 13/1949. sz. tvr. volt, amely rendelkezett a műemléki épületekről és kimondta azt is, hogy nemcsak magát az építményt, de eredeti környezetét is védeni kell, továbbá lehetővé kell tenni a külső és belső megtekintést. A végrehajtáshoz új jegyzék kellett, egyrészt mert az 1881. évi törvény alapján készült lista épületei a trianoni béke után nagyrészt az országhatáron kívül kerültek, másrészt pedig a történeti épületek megítélése is megváltozott. A szervezeti háttér a törvény végrehajtásához nem volt kielégítő, a témáért felelős intézmények egymást váltották, vagy párhuzamosan dolgoztak. A feladatot logikusan az építésügy alá sorolták be. A kezdeményező tehát az ÉM. lett. A jegyzékelési munka előkészítése a városképi és műemléki vizsgálatokkal indult el. Az ÉM Város és Falurendezési Osztálya, valamint a MMOK

5 karöltve kidolgozta és közzé tette a feladat részletes programját.

6 A tvr. és a tájékoztató által meghatározott kategóriák szerinti feldolgozásra az elsők közt kerültek sorra Zalaegerszeg

7 és Nagykanizsa

8 városai. E köteteket az újonnan megalapított VÁTI

9 Műemléki szakosztálya állította össze. A művek tartalma hét fejezetből állt. A rövid településfejlődési bevezetőt, egy épületjegyzék, a műemlék és műemlék jellegű épületek leírása, a városképi jelentőségű épület- és útvonal-, valamint tájképi fontosságú részletek ismertetése követte.

10 A „Függelékben" az addig érvényben lévő előírások, tájékoztatók voltak összegyűjtve.

11 Figyelemre méltó az „Útmutatás" с fejezet. Ebben a tervezők tájékoztatnak és javaslatokat adnak a karbantartásra, helyreállításra, átalakításra, bármilyen munkánál alkalmazandó anyagokra, színezésre és a felületek kezelésére nézve is. Hasznos volt ez abban a korban, amikor a hivatalos műemlékvédelemnek nem volt olyan szervezete, amelynek működése során vezethette volna a szükséges munkákat. A kötetek záradékában pedig az előírások kötelező érvényét erősítették meg.

12 Az OMF

13 az 1959-ben történt megalakulása után felelősként egyik első feladatának tekintette a jegyzék kiadását. így 1960-ban megjelent az első hivatalos jegyzék,

14 amelynek alapjául a városképi vizsgálatok kötetei és a Genthon István tollából megjelenő „Magyarország művészeti emlékei" című kiadványok szolgáltak. Az összehasonlításban nem csupán az épületek számának alakulását szeretném vizsgálni, hanem a védettségi kategóriák változását is. A két tényező ugyanis jellemző tanulságokat rejt. Az előkészítő munka során széles látószöggel dolgozták fel az egyes településeinket, azok egészét és a részleteket egyaránt figyelembe véve. Az M, Mj, Fk fogalmak mellett megtalálhatjuk a városképi és tájképi jelentőségű, ipari, tájképi fontosságú, védett zöldterület, természeti emlék, védett ásatási terület kategóriákat is.(lásd. 1., 2., 3. sz. táblázatok) Ebben az időben Keszthely még nem tartozik a megyéhez, de az összehasonlítás kedvéért e város adatait is bemutatjuk. 1. táblázat. Nagykanizsa védelemre javasolt épület állománya az 1951. évben Műemlék 10 Műemlék jellegű 18 Városképi jelentőségű 39 Ipari műemlék Összesen 57 Tájképi jelentőségű terület és 3+1 védett természeti emlék Védett ásatási terület 2 Védett zöld terület 9