Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - Kostyál László: Szent László barokk búcsújáró temploma Zalában

226 Kosivá/ László térdel, kezeit széttárja, arcáról üdvözült elragadtatás sugárzik. Mögötte álló. törökruhás apja kardjával lesújtani készül leányára, baljával annak hosszú haját fogja föl. Baloldalt a bálványszobrot tartó öreg. pogány pap az utolsó lehetőséget kínálja fel. de Borbála nem vesz róla tudomást. Hátrébb a lándzsás őrök beszélgetnek s városfal látszik, jobboldalt toronnyal, mely a szent börtönéül szolgált. Felül egy kis puttó már a máitírkoszorút hozza. A kép alján baloldalt egy kehclyből a sugárzó oltáriszentség emelkedik ki, mellette egy korcs kutya a kivégzés végét várja, ugyanakkor azonban a szent hűségnek is jelképe. Az oltárkép szignált, mestere Fr. An. Granister. készítésének időpontja 1735." Az oltár elkészítéséi a Dessewffy-ezred adományai tették lehetővé, melyek 172731 között 396 forintot tettek ki. A Szent Anna-oltár a Szent Család-oltár párja, felépítménye rendszerét tekintve hozzá hasonló. Felső részét, két szélén előreugró főpárkányát szintén két-két csavart oszlop tartja, melyek felül kicsiben ismétlődnek. Előttük a kiugró párkányon angyalpár ül. az általuk hordozott párkányrészlctcn egy másik áll. melleltük két puttó lebeg. Lcgfelülről Isten szeme tekint az oltár előtt fohászkodom. Középen az ablak előtt Szent Imre herceg (így hátulról megvilágított) szobra áll. kezében a szüzesség liliomával. A középső részen, az. oltárkép melleit a kezében szegekkel kivert kereket és kardot tartó Alexandriai Szent Katalin, valamint virág- és gyümölcskosárral Szent Dorottya áll. Az oltármenzán kis szekrényben a gyermek-vértanú katakombaszent. Szent Vitái ereklyéit őrzik. Az oltárkép maga Szűz Mária oktatásai mutatja. Édesanyja. Szent Anna karosszékben ül. jobbjával átkarolja előtte álló kisleányát, s baljával nyitott könyvet tartva eléje magyarázza az írások értelmét. Mária figyelmesen hallgatja szavait, kezét szívére szorítja, baljával a könyvet támasztja. Mögötte álló édesapjának. Szent Joachimnak tekintete a könyvre irányul, jobb kezével a mellette, a kép szélén lévő asztalon látható, szőlővel teli tálat kínálja asszonyának és leányának. Bár a jelenet zárt térben játszódik, felül, a félrelibbenő függöny fölött felhők gomolyognak. Középen e felhőgomoly megnyílik. s a túlvilági ragyogásból a puttóktól kísért - egyikük rózsakoszorút hoz - Szentlélek galamb képében tűnik fel. A kép jelzett, szignója a baloldalt lévő asztal talpán „Fr. An. Granister pinxi 1735". Az oltár felállításához a Nádasdy család adományozott 175 forintot, ezért az oltárkép felett az ő címere látható. Az utolsó a diadalív déli oldalán álló Assisi Szent Ferenc-oltár. Kiképzését tekintve az Immaculata-oltár párdarabja. Felső részén az ovális keretben a feszületet átölelő, bűnbánó Mária Magdolnát láthatjuk szívére szorított jobb kézzel. Az oltár főpárkányán kétoldalt egyegy ferences szerzetes. Szent Bonaventura és Boldog Duns Scott János ül. kezében könyvvel és tollal. A középső rész. két szélén, az. oltárkép mellett népies ízű, hasonló ruhát viselő szobrok állnak, a szent magyar királyok: Szent István az országalmával és Szent László fokossal. Az ő ábrázolásuk a Regnum Marianum egy ilyen hatalmas ikonográfiái programot megvalósító templomából nem maradhatott ki. Alul az oltármenzán egyszerű, dísztelen oltárszekrény áll. A Szent Ferenc imáját bemutató oltárképen a természet meghitt magányában egy sziklapadon álló feszület, a nekitámasztott nyitott Szentírás és a mellettük lévő koponya előtt térdel imára kulcsolt kézzel a szent. A ferencesek barna csuháját viseli, vezeklőövéről rózsafüzér függ. A glóriája fölötti sziklahasadékban hegyormon várrom látszik, felettük a felhőkből két puttófej kandikál, legfelül a Szentlélek száll le galamb formájában. A zord. sziklás környezet külön kiemeli Szent Ferenc aszkézisét és misztikus imaélctét. Úgy tűnik, eredetét Celanói Tamás 17. század végén megjelent Szent Fcrenc-élclrajzának illusztrációi közt kell keresnünk (KÁROLY 1950. 11.). Az oltárt gróf Széchenyi György építtette, aki a kordások egyesületének igazgatója volt ebben az. időben, így a kordások oltárának is nevezték. A kilenc oltár kapcsán meg kell említeni, hogy azok nem mindenben mutatják eredeti állapotukat, hisz például a tabernákulumok vagy feszületek cseréje gyakori volt. Valamennyi oltár fából készült, s e kevésbé nemesnek tekintett anyagot márványutánzatú festéssel takarták el. Szerkezetüket tekintve mind a főoltár, mind a mellékoltárok tipikusnak mondhatók. Előbbi a nagyméretű. 17 századi korabarokk főoltárok (pl. Nagyszombat, jezsuita templom) archilektúrális elemekkel mélységében jobban tagolt, a szoborfülkéket már elhagyó, két előreugratott oldalsó szárnyával térbelileg megmozgatott, a középrész dominanciáját jobban hangsúlyozó reprezentatív utódja. A mellékoltárok ennek redukált változataiként értékelhetők. Típusváltozataik a Dunántúl számos templomában megtalálhatók, s 18. századi vidéki oltárépítészetünk egyik leggyakoribb csoportját képezik. Az oltárok mellett szólnunk kell meg az. északi fal első pillérére ültetett díszes szószékről is. Az 1910. évi restaurálás állítólag számos díszétől megfosztotta (KÁROLY 1950, 27.), de a templombelső hangsúlyos pontjaként így is mély teológiai tanítást fejez ki. Legfelső pontján puttóktól kísért felhőkoszorúban a tízparancsolat két kőtáblája tűnik fel. Istennek az emberrel kötött első szövetségére (törvény korszaka) utalva. A baldachin szélén szimbóluma mellett ülő. kezében könyvet és tollat tartó négy evangélista figurája már az Evangéliumban beteljesedő Újszövetséget jelképezi. A baldachin elöl felhajló szegélyét puttófejek díszítik, a prédikáló pap feje fölött a fénylő sugarakat kibocsátó Lélek-galamb közeledik. A hangvető alatt, kétoldalt egy-egy kis angyal lebeg, felemelt kézzel, kariatidaként feltartván azt. A felül kiszélesedő szegélyű mellvédet vi-