Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - Kostyál László: Szent László barokk búcsújáró temploma Zalában

Szent László barokk búcsújáró temploma Zalában 225 és József kézenfogva vezetik a közöttük álló kisgyermek Jézust, akinek a feje fölött a sugárkoszorúi kibocsátó Szentlélek-galamb teszi teljessé a Szentháromság függőleges megjelenítését. Az oltár tanítása így egymás mellé (egymással szembe) állítja Jézus isteni személyét és fenségét kicsiny gyermekként való földi megjelenésével. A viszonylag ritka típust képviselő oltárrelief eredetét Aggházy Mária egy Wierix-metszetben (Alvin kat. 1266. sz.) látja, amely Ljubljanába kerülve kisugárzott a Muraköz felé. majd tovább északra. Alighanem a bucsuszentlászlói mester műve az egervári Szent Család-oltár is, de erősen hasonló típus előfordul még a borsmonostori cisztercieknél, a zsolnai ferenceseknél, Nagyvázsonyban és kőbe faragva egy győri ház homlokzatán (AGGHÁZY 1958. 28. RADOS 1938. CXXVII1. t.). A vizsgált oltáron egyébként a dombormű más kéztől származik, mint a mellette lévő Zakariás- és Erzsébet-szobor. Előbbi II. József alatt a ferencesek keszthelyi rendházából került a mai helyére (Mojzer Miklós szíves közlése alapján). Az oltár Széchenyi-adományból készült. A templom északi oldalán Paduai Szent Antal oltára a következő. Legfelül a Szentháromság felhőkoszorúba foglalt háromszöge koronázza, alatta ovális keretben az angyali üdvözlet jelenete látható. Kétoldalt a háromszögbe elhelyezett, erőteljesen megtört párkányrészlctet hordozó, korinthoszi fejezetű három-három oszlop kicsiben pontosan ismétli a középső rész támaszrendszerél. A két szélçn itt Avilai Szent Teréz és S/cnt Ágnes kisebb szobra áll. a párkányon egy-egy kiterjesztett szárnyú angyal ül. A középső részen - a két női szent figurájának pontosan megfelelően - a szívéhez szorított könyvet és kardot tartó Szent Pál. es a vezeklése eszközéül korbácsot tartó Assisi Szent Ferenc áll Az oltármenzán a két kis oszlop tartotta diadalív alatt a feszületet hódoló angyalpár fogja közre. Az oltárkép az imádkozó Szent Antal előtt gyermekével együtt megjelenő Mária jól ismert jelenetét ábrázolja. A szent hódolattal lehel csókot a föléje áldást tartó isteni Gyermek lábacskájára, jobbjával pedig tanítói székét - melyből csak az imént kelt fel, hogy térdre ereszkedjen - ajánlja az ő és Boldogságos Anyja kezébe. Felülről a glóbuszra támaszkodó Atya jóságosan tekint az elragadtatott szent látomására, őfölölte pedig a sugárzó Lélek-galamb egészíti ki a megint csak vertikálisan feltűnő Szentháromságot. A szent háta mögött kis puttó hozza tisztaságának jelét, a liliomot. Genthon István szerint a kép másolat a római Sta. Maria d'Aracoeli-ből (GENTHON 1951. 511.). ami azonban tévedés, mert a valódi másolat ma is a kolostorban van (v.ö. P. TAKÁCS 1948. 122). Az oltár felállítását Szegedi Antal 270 forintos adománya tette lehetővé. Valószínűleg az itt lévő szobrok köthetők Libekorb (máshol: Liberorói) Frigyes monyorókeréki szobrászhoz. A Nepomuki Szent János-oltár a Jánosok oltárának is nevezhető, hisz névadója mellett másik három Szent János alakja is díszíti. Felépítménye a legegyszerűbbek közé tartozik, középen ívesen megtört párkányát egyetlen oszloppár hordozza. Felső részén csaknem kerek keretben a kopjás zászlót és feszületet tartó lánglelkű ferences. Kapisztrán Szent János áll, a kép mellett kitárt szárnyú angyalokkal. Legfelül felhőkoszorú öleli körbe a szent nyelvet, mely a tituláris szent attribútuma. A középső részen, az. oszloppár két oldalán az ifjú Evangélista Szent János és a hosszúszárú keresztet tartó Keresztelő Szent János alakja áll. A faragott, dúsan aranyozott szentségtartó ajtaját a keresztrefeszített Krisztus újabbkori. domborművű arcmása díszíti. Az oltárkép Nepomuki Szent János felhőkben történő megdicsőülését és közbenjárását mutatja. A hódolóan kitárt karokkal térdelő szent sugárzó fejjel készül Urával való találkozására. Alul hozzá fohászkodó szegények és betegek láthatók. Baloldalt egy sánta támaszkodik mankóira, jobboldalt egy szerencsétlen asszony támasztja pestises nagybeteg, járni sem tudó férjét s tartja közben kicsiny gyermekét is. Mögötte leánya imádkozik összetett kezekkel. A sánta mögött másik szegény ember áll. A táji háttérben magányos hegy oldalában torony látszik. A kompozíció csúcsát képező szent alakját kicsiny puttósereg kíséri, feje körül - glóriaszerűen - az ég is megnyílik, s itt tűnik fel a legendájához kötődő öt csillag, melyek holttestének csodás feltalálásához adtak útmutatást. Az oltár felállításához Pázmándi Ferenc széplaki plébános 50 forintot gyűjtött össze. A templom déli falán a bejárathoz legközelebb a lourdes-i oltár esik. 1894-ben készült, s egy korábbi bejárat helyén állították fel. Stílusával erősen elüt a barokk oltárok sorozatától. A szokásos barlangot, a Szűzanya megjelenési helyét ábrázolja A Szent Borbála-ohár nem csak elhelyezését tekintve szimmetrikus a Paduai Szent Antal-oltárral, de felépítményük is pontosan megegyezik, annyi eltéréssel, hogy felső részének közepén nem festmény van, hisz ez eltakarná az itt nyíló ablakot. Ezt két. a párkányon ülő angyal, valamint a két szélen egy pálmaággal és kehellyel attribuait női szent (a helyi hagyomány szerint Antióchiai Szent Margit, szimbóluma szerint inkább Borbála, de egyik azonosítás sem meggyőző) illetve a pásztorok védőszentje. Szent Vendel fogja közre, előtte pedig a Szentlélek galambja repül. A középrész, két szélén, a díszes fejezetű három-három oszlop mellett a kínzásának eszközét, a harapófogót tartó Szent Apollónia, a fogfájósok védőszentje és fejedelmi díszpalástban, kötényében rózsákkal Árpádházi Szent Erzsébet szobra áll. Alul az ajtaján díszes faragványokkal (szőlőindáktól kísért feszület) ékített szentségházat két gyertyatartó angyal fogja közre. Az oltárkép talán a legkvalitásosabb, mélységében legjobban tagolt az egész templomban. Szent Borbála vértanúságát jeleníti meg. О maga az előtérben középen