Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)
Közlemények - H. Simon Katalin: Árpád-kori és késő középkori leletek Gellénháza–Városrét lelőhelyen (Kisbuda falu középkori leletei)
204 H.Simon Katalin Budai-hegyi-oldal, belterületen a Budai-szer és a Budaikút (Zala megye 1964, 174-175). Ezek alapján felvetődik a kérdés, hogy miért kapták az említett elnevezéseket ezek a területek. Elsőként a kartográfiai adatokat vizsgáljuk meg. A rendelkezésünkre álló legkorábbi térkép Tomasich J. 1792-ből származó térképe, 24 melyen Gellénházától É-ÉK-re található egy Kisbuda nevű falu. Holub J. szintén az 1792-es térképre hivatkozva azt írja, hogy egy Kisbuda nevű helységet „Gellénháza mellett Ny-ra" tüntettek fel (HOLUB III, 124). Gönczi F. a 20. század elején Gellénháza fölső részére írja, hogy Kisbudának hívják (GÖNCZI 1914, 55). 25 Mindehhez képest a Budai- kezdetű, topográfiai elnevezéseket a mai Gellénháza K-i határában és a kapcsolódó belterületi részeken találjuk. A fenti bizonytalan, ill. ellentmondásos információk alapján nem tudjuk elhelyezni a térképen Kisbuda falut. Lokalizálásánál, mivel középkori határjárások nem állnak rendelkezésünkre, egy 1837-ben végzett határjárás dokumentációja nyújt segítséget. 26 Eszerint Bak és Kisbuda helység, valamint Kökényespuszta 2 ' hármas határt alkot: a „felső Kökényesi Puszta, a Keleti Baki, a Nyugotti pedig Kis Budai" határpont. E ponttól D-i irányban húzódik a határ „Nemes Móri György' fölgyc végiben. Kis Budai Szöllő Hegy Gyepüjének Napkeleti sarkánál" továbbhaladva a „Baki erdő és Kis Budai szántó földek között vezető régi szekér Ut" mentén egészen addig, míg a „Baki Helységgel eddig határozott Kis Budai Helység határának Gellenházi Helység Határa elébe jővén, három Határok megütköznek...", tehát Gellénháza nemcsak Ny-i, hanem D-i szomszédja is volt Kisbudának. Az 1837-es határjárás tovább követi az akkori Gellénháza és Bak határvonalát, majd Gellénháza és a vele D-ről szomszédos Lickó határán folytatódik. Összefoglalva: a Bak. Kisbuda és Kökényes-puszta hármas határhalmától a Bak, Gellénháza. Lickó hármas határhalmáig D-i irányban húzódó határvonal gyakorlatilag megegyezik a Gellénháza és Bak között húzódó mai határral; ill. Gellénházával D-ről ma is Lickó, azaz Lickóvadamos határos. A különbség annyi, hogy ahol 1837-ben még Kisbuda határát említették, ma már Gellénháza határa húzódik, azaz Kisbuda falu határa nyilvánvalóan beolvadt Gellénházáéba. 28 (12.kép 10) A határjárásból nem tudunk meg semmit Kisbuda helység lakottságára vonatkozóan, de figyelemre méltó, hogy Gellénháza helység részéről ugyanazok a személyek vettek részt a határjárásban, mint Kisbuda részéről. 29 A 19. század második feléből származó térképeken már nem jelölik Kisbudát, sem önállóan, sem Gellénháza határain belül ezen a néven. 30 A bevezetőben említett Budai- kezdetű mai topográfiai nevek viszont őrzik emlékét Gellénházán. A ma is Budai-szernek nevezett belterületi résztől a baki határig, amely területre ásatásunk is esik és amely területen a középkor különböző szakaszaiból ma is gyűjthetők cserepek a felszínen, nyúlhatott a középkori falu. 31 Tehát: Kisbuda falu K-i szomszédja Bak. D-i és Ny-i szomszédja pedig Gellénháza volt 1837-ben és ezt az állapotot nagy valószínűséggel visszavetíthetjük a késő középkorra, mivel ennek a kartográfiai adatok után megvizsgálandó okleveles adatok sem mondanak ellent. Kisbuda az Árpád-kortól a 15. század második feléig régészeti leletanyaggal bizonyíthatóan lakott falu volt. Az Árpád-korból a falura vonatkozó írott forrással egyáltalán nem rendelkezünk. A falu neve 1403-ban tűnik fel először, majd 1407ben cs 141 l-ben találkozunk vele (HOLUB III. 124). Az 1513.évi adólajstromban Kisbuda Mindszent és Nagyliszkó között, majd az egytelkes nemesek jegyzékénél Kökényes és Gellénháza között szerepel. 32 Utána közvetlenül Nagyliszkó, Várfölde és Kisliszkó következik (HOLUB III, 124). 33 Csánki D. szintén egy 1513-ból származó adat alapján említi „KysBwda" nevét (CSÁNKI 1897, 39). A fentiekből az derül ki, hogy Kisbuda E-ról D felé haladva Kökényes. Mindszent, Gellénháza, Várfölde, Nagyliszkó és Kisliszkó körzetében feküdt. 34 így tehát az okleveles adatok kiegészítik topográfiai ismereteinket. Az általunk ismert 18. és 19. századi szórványos forrásokból nem tudjuk pontosan kideríteni, milyen okok vezethettek Kisbuda falu sorvadásához, majd területének Gellénházába történt beolvadásához, ill. ez utóbbi esemény idejét sem lehet pontosan megadni. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az eddigi, az Árpád-, majd a késő középkori, immár Kisbudával azonosított falu területén, ill. annak csak kis hányadán végzett ásatásokból származó késő középkori régészeti leletanyag az első ismert írásos források keletkezésének idejére és az azt követő évtizedekre datálható. így mintegy összekötő kapocsként értékelhetjük köztük és a későbbi levéltári források között. 35
