Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - H. Simon Katalin: Árpád-kori és késő középkori leletek Gellénháza–Városrét lelőhelyen (Kisbuda falu középkori leletei)

198 H.Simon Katalin származó oldaltöredékek. Az érdes edényfelület kvarcszemektől kissé csillog. A két. peremtöredék egyike legalább 50 cm. a másik 17 cm peremátmérőjű edényre utal. A fazekakból származó alj töredékeken égésnyomok figyelhetők meg, ill. kormosak. Fenékátmérők: 11 cm, 13 cm és 24 cm. Díszítőelemként a bekarcolt sekély, egyenes vonaldísz (2 db cserépen), az ugyanilyen hullámvonal (10.kép 14,16-17.) és a fazék hasát borító sűrű, sekély hornyolás (10.kép 15.) szerepel. Már a hulladékgödör feletti humuszrétegben jelentkezett (-20-30 cm) néhány Árpád-kori cserép (10.kép 7-12.). Ezek többnyire szürke, ill. sárgás- és barnásszürke, barna, egy esetben fekete, apró kaviccsal vagy kerámiazúzalékkal soványított, érdes, pici kvarcszemektől csillogó felületű fazekakból származó darabok. Az itt talált fazékperem-töredékek 16-28 cm peremátmérőjű, gyengén tagolt vagy ferdén levágott peremű edényekből törtek ki. Az egyetlen itt talált aljtöredék kívül-belül fehér színű, fekete törésfelületű. Mindkét díszített cserépen sekély, bekarcolt vízszintest látunk a perem alatt (10.kép 9.), ill. a hason. Megemlítjük még azt a barna, pelyvás, jó égetésű, bikónikus agyaggolyót, mely szintén itt került elő. 5. szelvény 16/91 objektum A szelvény K-i falánál a felszín közelében észleltük, csak egy része esett a feltárási területre. A neolit hulladékgödörbe ásott Árpád-kori objektum kevés leletet tartalmazott az utóbbi időszakból. Közülük egy fazék aljtöredékét emeljük ki, melyen nyolcküllős kerék-fenékbélyeg látható (7.kép 6.). 7. szelvény A szelvény közepén tártuk fel a 3/90 objektumot, mely kevés Árpád-kori kerámialeletet tartalmazott. A szabálytalan alakú gödör a fentiekhez hasonlóan csekély mélységű volt. K-i irányban hozzá csatlakozott egy keskeny, sekély árok (szélessége és mélysége egyaránt átlag 15 cm), melynek túlsó vége egy kis gödörben végződött (8.kép 1.). Utóbbi csak mintegy 7 cm-rel volt mélyebb, mint az árok és benne egy szarvasünő koponyája feküdt (8.kép 2.).

7 A kis gödörben a szarvaskoponyán kívül más lelet nem fordult elő, viszont közelében, pár cm-rel magasabban egy összeállítható Árpád-kori fazék darabjai (7.kép 5.) kerültek elő. Egyben ez a példány az ásatásunkon előkerült, egyetlen kiegészíthető Árpád-kori edény. Ennek a szürke, homokkal soványított, nagyobb kvarcszemektől csillogó és viszonylag sima felületű, az egész edénytesten sekély, szabálytalanul bekarcolt csigavonallal díszített zömök fazéknak a magassága (19,5 cm) alig több a peremátmérőnél (17 cm). (Fenékátmérő: 10.5 cm) A fazék alján az elmosódott fenékbélyegből több, egymással párhuzamos egyenes szakasz maradt meg. 16. szelvény 42/92 objektum A szelvény Ny-i felében bontottuk ki ezt az amorf körvonalú hulladékgödröt, melynek legnagyobb mélysége 60 cm volt. Kevés és jellegtelen Árpád-kori kerámiatöredéket, valamint néhány állatcsontot tartalmazott. Az itt talált tíz közepes falvastagságú oldaltöredék barna színű, többszörösen égett, ezért fekete foltos, néhol kormos. Homokkal, vagy apró kaviccsal soványított, kissé érdes, néhány esetben kvarctól erősebben csillogó felületű edényekből származnak. Két darabon sekélyen bekarcolt vízszintes vonaldísz látszik. Egy darab szürke, érdes felületű. 11 cm átmérőjű fenéktöredék jött még itt elő. 16. szelvény 43/92 objektum Bontása során derült ki, hogy egy neolit kori hulladékgödörbe (46/92) vágott, ca. 65 cm mély. kevés Árpád-kori kerámialeletet (10.kép 1-3.) tartalmazó objektumról van szó. melyben néhány állatcsont- és két erősen égett, értékelhetetlen téglatöredék is előfordult. A főleg fazekakból származó cserepek többnyire barna színűek, néhány szürke-szürkésbarna kíséretében. Jellemző, hogy a többszöri égéstől feketére vagy feketésbarnára változott a színük, ill. fekete foltosak. Néhol a külső, vagy a belső oldalon koromnyomok figyelhetők meg. Az általában apró kaviccsal soványított edények (homok és kerámia-őrlemény egy-egy esetben fordul elő) felülete apróbb-nagyobb kvarcszcmeklől erősen csillog. Sokszor érdes tapintásúak.

x Itt találtunk két tagolatlan, külső oldalán megvastagodó peremtöredéket, három db. külső oldalán függőlegesen levágott peremtöredéket, melyek alsó része bordaszerűen kiképzett (10.kép 1-3.). Az utóbbiak peremátmérője 21 és 23 cm között van. Ebből az objektumból négy darab fazékaljtöredék származik, melyek közül csak egynek határozható meg az átmérője: 15 cm. A díszített töredékeken sekély, széles, vagy keskenyebb vonal minták láthatók, egymástól kisebb-nagyobb távolságra (pl. 10.kép 1. - a has felső részén). 16. szelvény 48/92 objektum A fenti gödörkomplexum közvetlen közelében került elő a 16. szelvény rábontásában a 48/92 objektum szelvényünkbe eső része. Legnagyobb mélysége 50 cm. A gödör kitöltése eltért a többiétől: világosszürke, hamuval kevert agyag volt kisebb tégla- és nagy faszéndarabokkal, kevés állatcsonttal, valamint Árpád-kori kerámiával (10.kép 5-6.). A gödör alján két ép tégla feküdt és az alj közelében néhány nagyobb téglatöredék.

9 A két ép tégla közül az egyik feküdt a gödör sárga alján, a másik pedig ezen a téglán kissé elcsúszva. A felső tégla magasságában egy domború hátú vaskés töredékét (10.kép 4.) találtuk meg. A kerámiára jellemző, hogy barna, ill. szürkésbarna, általában apró kaviccsal soványított, egyenetlen, érdes