Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - H. Simon Katalin: Árpád-kori és késő középkori leletek Gellénháza–Városrét lelőhelyen (Kisbuda falu középkori leletei)

Árpád-kori és késő középkori leletek Gellénháza-Városrét lelőhelyen 197 H.Simon Katalin: Árpád-kori és késő középkori leletek Gellénháza-Városrét lelőhelyen (Kisbuda falu középkori leletei) Gellénháza-Városrét lelőhelyen négy ásatási szezonban folytattunk feltárásokat, melyek Dedinszky János bejelentése alapján 1990-ben leletmentésként kezdődtek, majd a következő évtől tervásatásként folytatódtak. A hosszan elnyúló lelőhely a község központjától DK-re, a Petőfi S. u. utolsó házaitól mintegy 200 m-re a Gellénházi-pataktól É-ra ca. 100 m-re kezdődő, É-D irányban húzódó dombhát DNy-i lejtőjén terül el. Az eddig feltárt terület nagysága 538 m

2

. A kedvező fekvésű, patakhoz közeli,

1 dombos vidéken több korszakban létesültek települések. Ásatásaink során eddig a neolitikus Starcevo-kultúra, a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája és a protolengyeli időszak, a rézkorí BalatonLasinja- és badeni kultúra hulladékgödreit, valamint Árpád- és késő középkori objektumokat tártunk fel. Jelen munkában az utóbbi két korszak emlékanyagával foglalkozunk,

2 az idetartozó objektumokról (valamennyi hulladékgödör), melyek jelenleg semmiféle rendszerben nem helyezhetők el, összesítő térképet mellékelünk (13.kép). Árpád-kori objektumok 2. szelvény 17/91 objektum A szelvény Ny-i felében a felszín alatt ca. -30 cm-en jelentkezett ez a szabálytalan alakú, sekély, mindössze 15-20 cm mély objektum. Három őskori hulladékgödröt

3 vágott, ez a magyarázata, hogy kitöltésében néhány őskori paticsdarab és kőeszköz is előfordult a gazdag Árpád-kori leletanyag mellett (l.kép 1-18; 2.kép 1-18.). Egyéb leletek: két db vaskés (12.kép 7), egy vaskulcs töredéke (12.kép 8), egy bizonytalan rendeltetésű vastárgy (12.kép 9),

4 téglatöredékek, valamint kevés állatcsont.

5 A kerámialeleteket a következőképp jellemezhetjük: Általában barna, szürkésbarna, szürke vagy fekete színű fazekakból származó oldaltöredékek. A soványító anyag a cserepek kb. felénél homok, ill. apró kavics, de előfordul a kerámiazúzalék is, valamint ritkán, de a fentiek kombinációja is. Közepes égetésű edények darabjai: a törésfelület szinte minden esetben szürke. Egyaránt jellemző az érdes, vagy sima edényfelület. Az edényfelépítésnél alkalmazott hurkatechnika néhány esetben jól megfigyelhető, sőt, egyes esetekben az is, hogy az edényfeneket külön darabból készítették Ugyanígy több edényen jól látszanak a korcngolásnyomok. Valamennyi korongról leemelt példány. Minden fazék a használat során kormos lett, vagy égésnyomok láthatók rajtuk.

6 A kihajló peremek külső oldala általában gyengén tagolt, ferdén (l.kép 4.) vagy függőlegesen (l.kép 10; 2.kép 13.) levágott. Előfordul szögletes (l.kép 8.) és lekerekített perem (l.kép 3.) is. A perem felhúzásából adódó horony látható néhány esetben a perem belső oldalán (l.kép 10; 2.kép 2-3.). A fazekak peremének átmérője 14 cm (2.kép 13.) és 34 cm (l.kép 8.) között változik. Az oldaltöredékek alapján határozhatjuk meg a díszítés módját: sekély, bekarcolt vízszintes vonalak egymástól távol futnak körül az edénytesten (2.kép 18.). Hullámvonallal (2.kép 15.) és ferde bevagdalással díszített töredék szintén jelen van az objektum anyagában. Az edény nyakán sekély hornyolást egy ízben figyeltünk meg (l.kép 9.). Jellemzőnek tekinthető a fogaskerék-minta, mely több változatban egymástól sűrűn vagy nagyobb távolságra húzódó sorokban díszíti az edényfelületet (l.kép 5,7,10; 2.kép 1,4-8,10-14,16-17). Objektumunk anyagában négy fazékhoz tartozó fenékbélyeges aljtöredékeket találtunk (l.kép 15-18). Egyikük sokküllős kerék (l.kép 16.), a másik kör alakú keretbe foglalt rövid szárú kereszt (l.kép 17.), míg kettőnek a pontos mintázata nem vehető ki (l.kép 15,18). 4. szelvény 28/91 objektum A szelvény K-i oldalán nyitott rábontásban a felszínhez közel bontakozott ki a szabálytalan alakú, mindöszsze 20 cm mély objektum szelvénybe eső részének körvonala. A hulladékgödör, melyben két erősen átégett (barnásvörös, ill. fekete), alaktalan téglatöredék is előkerült, szép Árpád-kori kerámiaanyagot tartalmazott (lO.kép 13-17.). A kerámiáról általában elmondható, hogy szürke, szürkésbarna vagy barna színű, apró kaviccsal vagy kerámiazúzalékkal (egy esetben a kettő keverékével) soványított, közepes ill. vékonyfalú, nagyméretű edényekből