Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - Gyulai Ferenc: Balatonmagyaród–Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai

Balatonmagyaród-Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai 183 150 Hartyányi, Nováki & Patay i.m.; Hartyányi, B. & Nováki, Gy. (1974). Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVUL századig П. Magy. Mezőg. Múz. Közi., 23-73. 151 Füzes M. szíves szóbeli közlése. 152 Gombocz 1960 i.m. Schermann i.m. 154 Szkazkin, Sz. D. (1979). A parasztság a középkori Nyugat-Európában. Budapest. 155 Harlan, J. R. & Zohary, D. (1966). Distribution of wild wheats and barlay. Science 153, 1074-1080. 156 Zohary &Hopf 1988 i.m. 157 Schermann i.m. 158 Hillman 1975 i.m. 154 van Zeist & Bakker-Heeres 1986 i.m. 160 van Zeist 1970 i.m. 161 van Zeist & Bakker-Heeres 1979 i.m. 162 Helbaek 1969 i.m. 163 van Zeist 1972 i.m. 164 Helbaek, H. (1966). Pre-pottery Neolithic farming at Beidha. Palestine Explor. Quart. 98, 61-66. 165 Kislev, M. (1989). Origins of the Cultivation of Lathyrus sativus and L. cicera (Fabaceae). Economic Botany 43(2), 262-270. New York Botanical Garden, Bronx. 160 Hillman 1975 i.m. 167 van Zeist & Bakker-Heeres 1979 168 Helbaek 1959 i.m. 100 Hillman 1975 i.m. 170 Helbaek 1969 i.m. Előbb csak a kétsoros árpa, majd i.e. 6000-től ugyanitt már a hatsoros csupasz árpa is megtalálható. 171 Helbaek 1970 i.m. Itt a pelyvás és a csupasz forma egyaránt megtalálható. 172 Helbaek, H. (1964a). Early Hassunan vegetable at EsSawwan near Samarra. Sumer 20, 45^18. 173 Willerding 1986 i.m. 174 Knörzer, K.-H. (1979a). Über den Wandel der angebauten Körnerfrüchte und ihrere Unkrautvegetation auf einer mederrheinischen Lössflache seit dem Frühneolitikum. In: Körber-Grohne, U. (ed.). Festschrift Maria Hopf. Archaeo-Physika. Bonn, 147-164. 175 Hartyányi & Nováki 1974 i.m.; Hartyányi, Nováki & Patay i.m. 176 Hartyányi, Nováki & Patay i.m. 177 Hartyányi & Nováki 1974 i.m. 178 FJirendorfer. F. (1973). Liste der Geíasspflanzen Mitteleuropas. Stuttgart. 179 Willerding 1986 i.m. 180 Oberdorfer i.m. 181 Soó & Kárpáti 1988 i.m. 182 Soó & Kárpáti 1988 i.m. 183 Netohtzky, F. (1931). Unser Wissen von den altén Kulturpflanzen Mitteleuropas. Ber. Röm. -Germ. Kommission 20, 14-76. 184 Jacomet, S„ Brombacher, Ch. & Dick, M. (1989). Archaobotanik am Zürichsee. Ackerbau, Sammelwirtschaft und Umwelt von neolitischen und bronzezeitlichen Seeufersiedlungen im Raum Zürich. Berichte der Zürcher Denkmalpflege 7, 358 p. 185 Werneck, H. L. (1949). Ur- und frühgeschichtliche Kultur- und Nutzpflanzen in den Ostalpen und am Rande des Böhmerwaldes, Wels.; Werneck, H. L. (1961). Urund frühgeschichtliche sowie mittelalterliche Kulturpflanzen und Hölzer aus den Ostalpen und dem südlichen Böhmerwald (Nachtrag 1949-1960). Archaologia Austriaca 30, 68-117. 186 Oberdorfer i.m. 187 Soó & Kárpáti 1988 i.m. 188 Schermann i.m. 189 Knörzer, K.-H. (1976). Datierung durch Grossrestanalyse. Folia Quartemaria 47, Krakow, 57-62.; Willerding, U. ( 1980). Zum Ackerbau der Bandkeramiker. In: Krüger, T. & Stephan H. G. (eds.). Beitrage zur archáologie Nordwestdeutschlands und Mitteleuropas. Materialhefte zur Ur- und Frühgeschichte Niedersachsens 16. Hildesheim, 421^156. 190 Jacomet, Brombacher & Dick 1989 i.m. 191 Rothmaler & Natho 1957 i.m. 192 Neuweiler 1905 i.m. 193 Tempír, Z. & Vodák, A. (1959). Rozbor nektorych archeologickych nálezu pravekych plodin ne üzemi Ceskoslovenska. Védecké préce CSAZV z dejin zemedelstvi alesnietví, 125-146. 194 Klecka, A. & Skutil, J. (1939). Moravské prispevky к vyzkumu pravekych obilnin, séparât z Vestniku csl. zemedelského muzea. Praha. 195 Carciumaru 1991 i.m. 196 Kooistra, L. I. (1991). Arable Farming in the Hey Day of the Roman Villa at Voerendaal (Limburg, the Netherlands). Palaeoethnobotany and Archaeology. International Work-Group for Palaeoethnobotany 8

th Symposium Nitra-Nové Vozokany 1989. Acta Interdisciplinaria Archaeologica 7, 165-175. 197 Küster, H. (1985). Herkunft und Ausbreitungsgeschichte eimger Secalietea-Arten. Tüxenia 5, 89-97. \<K Hajnalová 1989 i.m. 199 Willerding, U. (1978). Palao-ethnobotanische Befunde an mittelalterlichen Pflanzenresten aus Süd-Niedersachsen, Nord-Hesse und dem östlichen Westfalen. In: Behre, K.-E, Lorenzen, H. & Willerding, U. (eds.). Beitrâge zur Palao-Ethnobotanik von Európa. Gustav Fischer Verlag, 129-161. 200 Lange, E. (1979). Verkohlte Pflanzenreste aus den slawischen Siedlungsplatzen Brandenburg und Zirzow (Kr. Brandenburg). In: Körber-Grohne, U. (éd.). Festschrift Maria Hopf. Archaeo-Physika. Bonn, 191-208. 201 A 2. táblázatban összefoglalt leleteket Takács István a Magyar Mezőgazdasági Múzeum archaeozoológusa határozta meg. Szíves és önzetlen segítségét ezúton is köszönöm.