Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - Horváth László András: Egy különleges rézkori agyagtárgy

Egy különleges rézkori agyagtárgy 161 Horváth László András: Egy különleges rézkori agyagtárgy 1986 és 1990 között előbb leletmentő, majd tervásatás folyt a Zala megyei Bak község keleti határában. Az ásatáson több korszak objektumai mellett a középső rézkori tűzdelt barázdás kerámia kultúrájának (továbbiakban TBKK) kultúrgödrei is előkerültek. Ezek egy részének leletanyagát és a leletösszefüggéseiket egy korábbi cikkben publikáltam (HORVÁTH L 1990). A tárgyak között szerepelt egy agyagból készített, kiegészíthető tárgy (HORVÁTH L 1990, Abb.9, lla-b; Abb. 13,6). Az első publikációban ez 'nehezék'-ként került leírásra, funkciójáról akkor többet nem lehetett megállapítani. Mivel eddig a Kárpát-medencén belül ez a típus idegen volt, akkor nem vizsgáltam részletesen távolabbi kapcsolatait. Később kutatásaim során azonban több, meglepően hasonló tárgyat fedeztem fel. amely tény indokolttá tette a probléma részletesebb vizsgálatát és kifejtését. Leírása: Szürke, samottosan átégett, ívelt alakú agyagtárgy, egyik végén tompa (félkörös), másik végén háromszög keresztmetszettel. A belső íven és az elülső oldalán félkész furatokkal. Két vége felé vízszintesen átfúrt, a lyuk mellett zsinórtól származó kopásnyom. Súlya: 780 g, külső sugara: 18,0 cm. A magyarországi rézkorban még hasonló tárgy sem ismert eddig, ez is indokolta, hogy összegyűjtsem tipológiai megfelelőit a rendelkezésre álló szakirodalomból. E tárgy párhuzamait földrajzilag távol eső területeken találtam, így azokat csoportosítva tárgyalom. 1. Baalberg-kultúra Az Erfurt déli részén fekvő Melchendorfban áldozati együttesben tártak fel gyengén kiégett „vese alakú agyag idomokat". Méretük 20-25 cm között volt, súlyukat nem határozta meg a publikáló. A tárgyak egy kör alakú sekély gödörben feküdtek egy feláldozott ember csontjai mellett, egy nagyméretű lapos kőlap társaságában. Az objektum alját, amelyen néhány szarvasmarha-, sertésés kecskecsont is feküdt, kiégették. A mellékletként szereplő, de igen kis számú kerámialeletből megállapítható volt, hogy azok a Baalberg-kultúrához tartoztak, de kultúrán belüli pontosabb datálást egyik lelet sem tett lehetővé (BAHN 1989, 166-168). Ennek a hatalmas kiterjedésű kultúrának, vagy inkább kultúrkörnek mára viszonylag jól behatárolható időrendjét ismerjük. Korai szakasza a késői lengyeli

1 illetve a Kodzadermen-Gumelnita-Karanovo Vl-kultúrával (LICHARDUS 1976, 100; TODOROVA 1989, 28) volt egyidős, míg a késői szakasz a közép-európai és így a dunántúli tűzdelt barázdás kerámia kortársaként élt (BEHRENS 1973, 172; RUTTKAY 1985, 34-35; RUTTKAY 1989, 149; KALICZ 1982.3.kép). 2. Lagozza-kultúra A névadó lelőhelyről, a lombardiai Varese közelében fekvő Lagozza di Besnateból, az ottani, több mint százhúsz éve ismert cölöpépítmény-telepről számos hasonló, mindkét végén átfúrt tárgy ismert. A közülük publikáltak méretei 20-21 cm körül mozogtak. (GUERRESCHI 1967, 189, 190, foto 54; MÜLLER-KARPE 1968, 514. Taf. 255, 12,15,19) s általában egy csomóban kerültek elő. Formai szempontból néhányuk a baki agyagtárgy talán legjobb megfelelőjének tartható. Ugyancsak a Lagozza-kultúra emlékei az Isolino di Varese lelőhelyen különböző ásatásokon talált töredékek. Méretük: 10, ill. 20 cm (GUERRESCHI 1990, fig. 4; GUERRESCHI 1991, Tav.XV.alul), erősen eltérő. Közülük a második látszik az általunk bemutatott tárgyhoz közelebb állni. A Lagozza-kultúra hatására a négyszögletes szájú edények kultúrájában is megjelennek a „vese alakú nehezékek" import vagy másolat formájában (BAGOLINI 1986, 367). Az észak-olaszországi Emíliában és Lombardiában honos Lagozza-kultúra az olasz szakterminológia szerinti késői neolitikum (neolitico superiore) (GUERRESCHI 1990, 197) kultúrája. Élete egyrészt a Chasseykultúrával, másrészt a négyszögletes szájú edények kultúrájának végső (III) fázisával volt párhuzamos. Abszolútkronológiailag ez az i.e. 4/3., kalibrált adatok szerint pedig az 5/4. évezredben helyezhető el (BAGOLINIFASANI 1982, 337; BAGOLINI 1990, Fig.l; BAGOLINI-BARFIELD 1991, Fig.l.) s ezáltal legalább részben egykorúnak tekinthető a közép-európai tűzdelt barázdás kerámia kultúrájával (RUTTKAY 1985, Taf. 30; BAGOLINI et alia 1979, fig.36.).