Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)

224 Rózsa Miklós — legfeljebb 45 krajcár írásdíj megfizetése ellenében a legénynek kiadni. Egyúttal köteles neki további ellenszolgáltatás nélkül a magaviseletéről szóló, és a következő minta szerinti nyomtatott bizonyítványt — amint a Rendtartás megjelöli: ein gedruchtes Attestât seines Verhaltens — adni. Wir geschworene Vor- und andere Meisterdes Handwercks derer N. in der Stadt N. bescheinigen hiemit dass gegenwártiger Gesell Nahmens N. von N. gebürtig so ... Jahr alt und von Statur... auch Haaren... ist bey uns allhier... Jahr... Wochen in Arbeit gestanden undsich solcherZeit über treufleissig still friedsam und ehrlich wie einem jeglichen Handwercks-Purschen gebühret verhalten hat, welches wir also attestieren und desshalben unsere samtliche Mit-Meister diesen Gesellen nach Handwerks-Gebrauch überall zufördern geziemend ersuchen wolten. N. den etc. (L.S.) N. Ober-Meister (L.S.) N. Ober-Meister (L.S.) N. Als Meister wo obiger Gesell in Diensten gestanden. 3. A birodalmi Kézműves-Rendtartás ezt az okmányt első alkalommal történő említésekor, mint láttuk, a magaviseletről szóló Attestat-пак nevezi. A Rendtartás 2. §-ának további részében Handwerks-Attestat-ként, Kundschaft und Attestat-ként, majd megint csak Attestat-ként említi, majd mint Attestât des Wohl-Verhaltens, később pedig csak Kundschaft megnevezéssel szerepel. A latin attestatumból származó és a német nyelvben idegen szóként meghonosodott Attestât tanúsítványt, bizonyítványt jelent. A Kundschaft szót többféle jelentése közül a Rendtartás a valamiről meglévő ismeret alapján adott felvilágosítás, tudósítás, tájékoztatás jelentéssel használja. Ezzel átvitte a szó jelentését a vándorúton levő mesterlegénynek munkaviszonyai megszűnésekor adott tájékoztatásokra, tudósításokra s az azt tartalmazó bizonyítványokat Kundschaft und Attestat-пак, tudósításnak és bizonyítványnak nevezte, ami odavezetett, hogy a Kundschaft szó eredeti jelentése, fogalmi köre kibővült a mesterlegénynek adott bizonyítvány jelentésével. Ennek eredményeként a Kundschaft szó a vándorló mesterlegény részére a céh által adott bizonyítvány megjelölésére szolgáló szóvá vált, eleinte azonban csak úgy, hogy magyarázatként megemlítették az Attestatum megnevezést is. Ennek korai példáját nyújtja a berlini asztalosok 1734. évi privilégiumlevele, amelynek I. articulusában a bizonyítvány des guten Verhaltens wegen erhaltene Kundschaft о de r Attestatum megnevezéssel szerepel.

13 A XVIII. sz. közepére a Kundschaft szónak a vándorúton levő kézműveslegény részére adott és jó magaviseletét tanúsító bizonyítványt magába foglaló jelentéstartalma annyira kialakult és meggyökerezett, hogy lexikon-címszóként szereplésekor az ehhez kapcsolódó tájékoztató szerint ezt a bizonyítványt jelenti.

14 Ilyen jelentéstartalommal használja a szót az 1794. február 5-én kiadott Porosz Altalános Magánjogi Törvénykönyv, mely szerint annak, aki mester szeretne lenni, annak felszabadító levelét és seine Kundschaft der Zunft kell bemutatnia.

15 Ugyanezen időben a jogi nyelvben olyan többszörös összetételű szó, a Handwerksgesellen'kundschaft szó utótagjaként találkozunk vele, amelynek előtagja fejezi ki, hogy kézműveseknek adott bizonyítványt jelöl.

1б A Kundschaft szó jelentésének itteni vizsgálatát az tette szükségessé, hogy a vele jelölt bizonyítvány rendelkezésre állását a XVni. sz. közepén megkövetelő magyarországi céhszabályok a bizonyítványt e szó használatával nevezik meg. így pld. a pozsonyi fésűkészítőknek 1741-ben, a szegkovácsoknak 1742-ben, a bádogosoknak 1754-ben és a könyvkötőknek 1760-ban adott német nyelvű céhszabályzat.

17 A debreceni csizmadialegények 1753. évi rendtartása pedig már úgy rendelkezik, hogy ,,... ha Levele nintsen nem lehet Műhelyt adni nékie és Kundschaftja."

18 Ezek az adatok arra utalnak, hogy a Kundschaft meglétének követelménye a kézművesség helyi hatályú szabályozásaiban megjelent, amivel bevonult mind szóként, mind fogalomként a magyarországi jogi szaknyelvbe. Fontosabbnak tartottuk viszont a Kundschaft szó jelentésének vizsgálatát azért, mert, mint látni fogjuk, a vele jelölt okirat, később, a XIX. sz. elején az egész országra kiterjedő hatályú szabályozás tárgya lett, amelynek magyar fordítása szövegébe került megnevezései mellett, ezek magyarázataként a Kundschaft szót olvashatjuk, ami azt jelenti, hogy a kézművesek körében ez lett a neve a vándorló mesterlegények részére adott bizonyítványnak, illetve, hogy ez a szó ezt a bizonyítványt és nem a kézművesnek más bizonyítványát (így pld. nem az inasi tanviszonyból történt felszabadításkor kapott felszabadító levelet, mint egyesek hiszik) jelölte. 4. A birodalmi Kézműves-Rendtartás 2. §-a szerint a magaviseletről szóló bizonyítványt a legénynek, amikor munkavállalás miatt egy másik városba érkezik, s e végett az ottani céhnél jelentkezik, fel kell mutatnia annak a mesternek, aki őt alkalmazza. Ha a felkeresett helységben a legény számára munkalehetőség nincs, akkor a magával hozott bizonyítványra az itteni céh Obermeister-ének — ellenszolgáltatás nélkül — rá kell jegyeznie, hogy nem volt mester, akinek legényre szüksége volt. Az ilyen legénynek tovább kellett vándorolnia. Ha volt olyan mester, aki az érkezett legényt alkalmazni kívánta, akkor a legénynek munkája megkezdésekor keresztlevele és felszabadító levele magával hozott másolatát és a magaviseletéről magával hozott bizonyítványt megőrzésre a céh ládájába kellett tennie, s ott kellett hagynia, amíg majd tovább vándorol. A céh ládájába tett bizonyítvány a tovább vándorláshoz nem volt érvényes. Tovább vándorláskor a keresztlevélnek és a felszabadító