Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Vándor László: A kanizsai vár építési korszakainak kérdései

8 Vándor László későbbbi várkastélyával. 13 Bizonyítékként azt a már idé­zett 1322. évi oklevelet hozza fel, amely bizonyossá teszi, hogy ekkor sem Kanizsa falu területén, sem a mellette lévő szigeten (amit Princ 1262-ben vásárolt) nem állt vár. Eh­hez még annyit lehetne hozzátenni, hogy a Kanizsaszeg név a későbbiekben, azaz a 15. század elejétől, amikor a vár újból feltűnik, az oklevelekben nem szerepel. Méri István az ásatás eredményei alapján nem tudta iga­zolni az általa feltárt várkastély és a korai vár helyének azonosságát. Munkájában kétszer érinti ezt a kérdést. Egy helyen óvatosabban így foglamaz: „Ami viszont a korábbi időket illeti, az a néhány Árpád-korinak látszó edény töre­dék, amire az épület környezetében rábukkantunk, ami­lyen építményhez nem köthető, s így másutt a külső vár te­rületén találtakkal együtt azt jelzi, hogy az Árpád-korban is volt itt valamiféle település, s talán vár is. Helyének pon­tos rögzítésére és jellegének meghatározására azonban alig van remény." 14 Később már világosabban rögzíti állás­pontját: ,,A vár területén folytatott ásatásainkon ХП— ХШ. századinak látszó edénytöredékek egymástól na­gyobb távolságra is előkerültek. Ezek azonban önmaguk­ban egyelőre nem bizonyítják az egykorú vár létezését, ha­nem — ugyanúgy, mint a belső vár területén talált őskori edénydarabok—csupán itteni településről tanúskodnak." 15 A Méri István féle ásatás eredményei, a későbbi vár és környezetének felszíni viszonyai nehezen valószínűsíthető­vé teszik a — a Fügedi-féle megállapítással együtt — korai és a későbbi vár területi egybeesését. Ha ezt a véleményt elfogadjuk, akkor felvetődik az a kérdés, hol állhatott Ka­nizsaszeg vára? Az egyetlen számításba jöhető hely az álta­lam végzett vizsgálatok szerint a nagykanizsai vasútállo­mástól nyugatra fekvő sziget, ahol a 16—17. századi ábrázolások szerint a Kanizsa vizét egy malom nagyobb tóvá duzzasztotta. Ezen a helyen még a múlt században le­írták egy kisméretű vár felszínen látható maradványait. Ez a hely pedig nagyon is egybeesik az 1322-ben említett vár­hellyel, amely a Kerektónál található 16 Nagyobb bizonyos­ságot azonban csak a terület régészeti feltárásától vár­hatunk. 2. A második kérdéskör a Méri István által feltárt vár­kastély építési idejének és az építtető személyének megha­tározása. A régész a Vár úton az egykori szeszgyár köz­ponti épülettömbje alatt egy szabálytalan négyzet alakú zárt udvaros várkastélyt tárt fel. Ennek déli oldalából nagyméretű kaputorony lépett ki a fal síkja elé. Az udvarát árkádos folyosó övezte. 17 Balogh Jolán korábban, a fenn­maradt hiteles 16. századi alaprajz alapján a palotaépületet felsőolasz hatásra épült, négyszögletes alaprajzú, árkádos udvarú kastélyok típusába sorolta. Az általa reneszánsz épületnek tartott kastélyt Pietro Ferrabosco művének vél­te, tehát a 16. század második felére datálta. 18 Méri István ásatása rámutatott, hogy az itt talált leletek alapján az épü­let már a 15. században is bizonyosan állt, tehát Balogh Jo­lán véleménye tarthatatlan. 19 Sajnálatos, hogy az itt előke­rült leletanyag ennél pontosabb meghatározást nem tett lehetővé. Az ásatási alaprajz és a leletanyag kormeghatározása a kanizsai vár központi épülettömbjét azoknak a szabályos alaprajzú palotáknak a csoportjába sorolhatjuk, amelyek az Anjou-korban jelentek meg a budai és visegrádi építke­zéseken és építésük Zsigmond uralkodása alatt teljesedett ki. A visegrádi palota az B70-es évek végén kapja meg ezt az elrendezését. 20 A vidéki királyi rezidenciák közül a négysaroktornyos várak hazai alap- és iskolapéldája a di­ósgyőri 1378 előtt készülhetett el. 21 Zólyom ugyancsak az 1370-es években épült, 22 míg a saroktornyok nélküli Vég­les vára a 14—15. század fordulóján épült fel. 23 Az ilyen típusú várak építésénél a későbbiek során a palotajelleg erősödött, a saroktornyok redukálódtak. Ennek legszebb példája az ozorai várkastély, melyet Ozorai Pipo 1416—1426 között emeltetett. 24 Ennek a vártí­pusnak az itáliai eredeztetése a korábbi szakirodalomban közhely számba ment, újabban azonban a közvetlen analó­giák hiányát kimutatva ennek a típusnak sajátos magyaror­szági kialakulási lehetőségét is felvetették. Rendkívül sajnálatos, hogy a kanizsai vár okleveles anyaga pontosan erről a rendkívül fontos időszakról nem áll rendelkezésünkre. Az 1323. évi adományozás után csak 1406-ban kerül elő ismét, amikor a várnagyáról és kincses­kamrájáról esik szó. 25 1423-ban tudunk a várkápolna léte­zéséről. 26 1443-ban, amikor a Rozgonyiak ostromolják bástyákkal erősített fallal körülvett kastélyként ismerhet­jük meg. 27 A század végén pedig (1493) hídjáról és vizes­árkáról, 28 1530-ban pedig ugyancsak a hídról és a ,,Gya­loghíd"-ról jutunk ismeretekhez. 29 A közvetett írott források azonban sokkal közelebb visz­nek bennünket az építési idő és az építtető személyhez. Zsigmond uralkodásának ideje a Kanizsaiak fénykora. A három kanizsai fivér Miklós, János és István mind rang­ban, mind hatalomban a legmagasabbra emelkedett. Eb­ben az időszakban teljesedik ki az új szerzemények révén a kanizsai uradalom. A birtokszerzemények elsősorban János esztergomi érsek révén gyarapítják a Kanizsaiak ha­talmát. A források alapján egyértelmű, hogy az ősi birtok Miklósnak, a legidősebb fiúnak, a tárnokmesternek lakhe­lye. A legkisebb fiú, István rezidenciájáról, amely Kis­martonban épült fel, lényegesen többet tudunk. 30 1371-ben engedi meg Nagy Lajos a Kanizsai testvérek­nek, hogy Kismarton nevű mezővárosukat az ország vé­delme érdekében fallal kerítsék be. Csak ezután kerülhe­tett sor a város északnyugati sarkán a négyzet alakú zártudvaros várkastély építésére. 31 Az Eszterházi kastély­ba belefoglalva ma is álló várnak 1392-ben már készen kel­lett lennie, amikor István Zsigmond király jelenlétében itt tartotta esküvőjét. 32 Az itteni várkastély a királyi mintára épült magánvárak közül az oklevelek alapján a legkorábbi, nem véletlenül Kanizsai birtokon létesült.

Next

/
Thumbnails
Contents