Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Vándor László: A kanizsai vár építési korszakainak kérdései

A kanizsai vár építési korszakainak kérdései 9 Ezek alapján joggal vetődik fel az a kérdés, hogy a legidősebb fiúnak Miklós tárnokmesternek nem kellett-e legalább ilyen rangos rezidenciával rendelkeznie. A Kanizsán és környékén már az 1370-es években kimutatható donátor és építtető tevékenysége. 1374-ben búcsút eszközöl ki a kanizsai templomnak.

33 Az 1370-es években a pálos rendi remetéknek hatalmas kolostort építtet a Kehida melletti Örményes hegyen.

34 Miklós 1385-ben magyaróvári várnagy,

35 1387-ben Sopron és Vas vármegyék, majd a következő évben Zala megye főispánja is.

36 Még ugyanebben az évben tárnokmester lesz,

37 rangja ettől az időtől feltételezi reprezentatív rezidenciára a feltétlen igényét. A kanizsai várkastély építése szempontjából nem elhanyagolható dátum 1393, amikor Zsigmond, Miklós várában köszönti az újévet.

38 Három évvel később a Lackfiakkal Kőrösön történt leszámolás után ismét a kanizsai vár vendége a király.

39 Ezek a vendéglátások bizonyosra vehetően már az új várkastély falai között történhettek. Úgy vélem, hogy ezen típusú várkastélyok építési időszakát figyelembe véve kizárólag Kanizsai Miklósnak volt szüksége és ugyanakkor lehetősége is, hogy rangjának megfelelő székhelyet építtessen fel, amelynek a fenti adatok alapján legalább egyidőben kellett végbemennie az öccse kismartoni építkezésével. Tudjuk, hogy miután egészségi állapota miatt hivataláról leköszönt, Kanizsára vonult vissza és itt hunyt el 1404 márciusában. Az általa emeltetett örményesi kolostorban lett eltemetve. 3. A Nádasdy-féle építkezések ideje A Kanizsai család férfiágon való kihalása után az örökös Kanizsai Orsolya Nádasdy Tamás felesége lett. A török veszély a rablóportyákon túl ebben a térségben csak pár évtizeddel Mohács után jelentkezett, bár 1532-ben, amikor Szulejmán Kőszeg ellen vonul, Kanizsa is az útjába esett.

40 De a nagy hódító megelégedett a vár jelképes birtokbavételével. Az 1540-es évek végén a törökök már jelentős pusztításokat követnek el az uradalom területén.

41 A közvetlen veszély a somogyi várak török általi elfoglalása után fenyegetett. Miután 1555-ben Szigetvár bekerítése céljából Tojgum pasa elfoglalta Kaposvárt, Koroknát és Babócsát, Kanizsa a végvárvonal része lett.

42 Már az 1540-es években vannak adataink, hogy a nádorispán zsoldos katonai erőt állomásoztat itt,

43 nagyszabású építkezésekről azonban csak az 1550-es években vannak adataink. Még 1555-ben Nádasdy Tamás Kanizsát a kisebb erődítések (fortaliciumok) közé sorolja,

44 1556-ban azonban a török Szigetvár elfoglalására irányuló kísérlete felértékelte Kanizsa jelentőségét. Adataink ugyanakkor azt mutatják, hogy a Nádasdy-féle építkezések már 1554-ben megindulhattak. A rendelkezésünkre álló források, elsősorban a vár tisztségviselőinek levelei alapján úgy tűnik, hogy,Kanizsa 1554-ben elég rossz állapotban volt. Zichy István ekkor a palánk egy részének eldöléséről és a Térjék Tamás által irányított javítási munkákról ír.

45 De még ebben az évben késő ősszel megkezdődik a nagyobb szabású munka, amit a következő évben a somogyi várak török kézre kerülése csak siettetett.

46 Ugyanezen év őszén (okt. 6.) írt levélből a palánkfal épüléséről, majd 7-én két, ágyúk számára készülő halomtöltésről esik szó.

47 Az egyik a Rajki bástyánál lenne, ami azt jelzi, hogy a többi védművek kiépülése is már bizonyos állapotban volt. December 6-án Magyar Bálint már azt írja Nádasdy Tamásnak, „Továbbá a palánk felől írhatom, hogy állatása és fonása ez két nap alatt megkészül, de sározása nem tudom mi módon lehet az földnek fagyása miatt."

48 Az építkezésekre az uradalom jobbágyain túl a környék más birtokairól is igyekeztek munkaerőt szerezni. Ezen év júniusában Magyar Bálint kapitány Széchy Margit jobbágyait akarta fenyegetéssel is Kanizsa építésére hajtani. Az úrnő azonban nem engedett és levelében megírta: „még a nádorispán ellen is megoltalmazzuk jószágunkat. Azért ha reájok mentek dúlni, bizonyos megbánjátok."

49 Szele Jakab ugyan már január 2-án kérte az építkezéshez a megye segítségét, indokolva, hogy ahhoz a vár tartománya kevés, de mint látjuk a kérésnek nem mindenkinél volt foganatja.

50 1556. januárban még a folytatást tervezték, ekkor Szele Jakab beszámol az építkezésről és pallért kér a további munkákhoz.

51 Nyáron azonban a Szigetvár környéki hadiesemények a munkálatokat megakasztották. A felmentő sereg Kanizsa alatt szállt táborba. Július 15-én Nádasdy Tamás és Zrínyi Miklós visszafoglalja Babócsát, az augusztusban ugyancsak innen induló Ferdinánd főherceg Koroknát vívja meg.

52 Az építkezések a hadiesemények után folytatódtak. 1558-ban még mindig nagyszabású munkák folynak. Novemberben azt jelenti, hogy nincs elegendő palánkfa, a bástyák, palánkok, belső palánkok megerősítéséhez a megfelelő szeg hiányzik.

53 Zele Jakab 1559. januárjában összegzi az elvégzetteket. A Rajki bástyája és a kapu mellett lévő bástya között palánkfal bélletését és fonását elvégezték, a harmadik középső falat is felállították. A kapu mellett lévő bástya is elkészült. Ennek temérdeksége kívül három öl, két belső oldalán pedig két-két öl. Máté deák bástyája is elkészült a felső lövőhelyekkel egyetemben. Már meg is gerendázták. Négy mestergerendát tettek bele. A Szalay Lénárt és a Máté deák bástyái között lévő fal belső részét is elvégezték, meg is fonták.

54 1559. májusában a palánkfalak és a bástyák bélletésén dolgoztak, de ismételten nem lévén elég vasszögük, a kötéssel és a bélésekkel kissé hátramaradtak. Ezek a munkák már befejező stádiumot jeleznek.

55 Összegezve az elmondottakat Kanizsa Nádasdy Tamás által történt átépítése, amely teljes egészében a Ferabasco építkezéseinek első szakaszát mutató alaprajzon áll előttünk, 1554—1559 között ment végbe. A három részből álló vár szerkezetének elemzését Méri István részletesen elvégezte. Annyi megjegyzést tehetünk