Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Ágoston Gábor: A török hadsereg lőporellátása a 16–17. századi magyarországi hadjáratokban

72 Ágoston Gábor buli kantárt használja, amely a rumi dirhemmel számított okkával számolva 56,443 kg volt. (Id. Hinz, 1955. 24—27. és ínalcik 1983.) Bár adataink egyelőre még kissé szegényesek, úgy tűnik a lőportermeléssel kapcsolatos elszámolásokban szintén a 44 okkás isztambuli kantárt használták. így számolták a Bor-i baruthánéba Isztambulból küldött kén kantárját (MM 4527. p. 11.), s ugyanitt általában a salétromot, ként valamint a lőport (MM 5685. p. 7. ill. MM 7512. p. 10) Hasonlóan 44 okkás kantárral számolták a temesvári barutháne számára a temesvári beglerbégségből, a szerémi és a szendroi szandzsákból vásárolt salétromot is. (KK Mevkufat 2682. p. 23/a.) A fentiek miatt a következőkben a tebrizi dirhemet tekintem alapegységnek, és a 44 okkás kantárral számolok, amely így 54 kg-nak felel meg. 27 MM 5392. p. 26., MM 5472. pp. 2-7., MM 5685 stb. 28 Fekete Lajos—Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek (Budapest, 1962) 347., 354., 357., 368., 445. 29 A temesvári beglerbégnek és defterdárnak 1570. augusztus 16-án küldött rendeletből tudjuk, hogy a magyar kereskedők vállalták, hogy — az említett árért — évente 400—500 kantárt, esetleg még ennél is többet szállítanak a törököknek. MD 14/483. A Portán felfigyelhettek a Csanád környéki salétromtermelésre, mert egy 1574. februári iratból már azt látjuk, hogy a csanádi szandzsák salétrom-felügyelője, egy bizonyos Dervis ziámet-birtokos, három év öt hónap alatt 2730 kantár, azaz 147,4 tonnányi salétromot gyűjtött össze különböző falvakból. MD 25/690. 30 MM 3279. p. 141. 31 37%-os indexszel számoltam. Az akcse értékét 1523—1566 között 100%-nak véve, az index 1570 táján 93%, 1666—1688 között pedig 35%. Vö. Tabakoglu, Ahmet: Gerileme dönemine girerken Osmanli Maliyesi (Istanbul, 1985.) 17. 32 KK 2647. 33 Barkán, Ömer Lüfti: ,,1079—1080 (1669-1670) Mâlî Yilina ait Bir Osmanli Bütcesi ve ekleri" ístanbul Üniversitesi tktisat Fakültesi Mecmuasi 17. (1955/1956) 227. 34 KK Mevkufat 2682. p. 22/a-23/a. 35 KK Mevkufat 2682. p. 53/b. 36 Thiele, Ottomar: Salpetcrwirtschaft und Salpeterpolitik. Eine volkswirtschaftliche Studie über das ehemaligc europaische Salpeterwesen nebst Beilagen (Zeitschrift für die gesamte Staatwissenschaft. Ergánzungsheft XV., Tubingen, 1905) 8—9. 37 MD 5/1205; MD 5/1286. 38 MD 7/1420. 39 MD 7/2104. Szeptember 27-én hasonló értelmű parancsot küldtek a szendroi bégnek is: MD 7/2161. 40 Kolosvári Sándor—Óvári Kelemen: Magyar törvénytár. 1526—1608. évi törvényczikkek. (Budapest, 1899.) 803. 41 Parry 1970. 221-222. 42 MD 5/666., 5/667., 5/685. 43 MD 7. p. 194. 44 MM 4527. p. 11. 45 DBSM 449. pp. 9-10. 46 Parry 1970. 221. 47 DBSM 598. p. 6., DBSM 642. pp. 5—6., 8. és DBSM 844. p. 5-6. 48 Biringuccio, Vannoccio: The Pirotechnia (Massachusetts Institute of Technology. Cambridge—

Massachusetts—London, 1966) 4B. 49

Tarih-i Naima (Istanbul, 1865) III. köt. 52. Vö.: Murphcy, Rhoads: „The Ottoman Attitude towards the Adoption of Western Technology: the Role of the Efrencî Technicians in Civil and Military Applications" in: Bacqué-Grammont, JeanLouise— Dumont, Paul ed. Contributions à l'histoire économique et sociale de l'Empire ottoman (Paris-Leuven, 1983) 292—293. Naima egy későbbi panaszára Id. Tarih-i Naima V. köt. 393. Idézve: Kahane, Henry-Kahane, Renée-Tietze, Andreas: The Lingua Franca in the Levant. Turkish Nautical Terms of Italian and Greek Origin (University of Illinois Press, Urbana, 1958.) 209. 50 uo. 208. 51 Murphey 1983. 293. 52 Idézve: Duffy, Christopher: Siege Warfare. The Fortress in the Early Modern World 1494-1660. (London-Henley, 1979.) 213. 53 MM 4527. p. 13. 54 DBSM 844. p. 6. 55 DBSM 598. pp. 4-5. 56 MM 7512. p. 10. 57 Az európai adatokra Id.: Marshall, Arthur: Explosives (London, 1917.) I. köt. 27. 58 Ágoston 1985. 175. 59 MM 5685. 60 Ágoston 1991. 87—90. 61 AK7/a., Ш/b., 190/a. 62 MD 73. p. 221. 63 MD 73. p. 353. 64 Isiksal 1982. p. 89—90. ill. Ágoston 1991. 90. 65 MD 7/2029. 66 MM 15877. p. 1-2. 67 MM 3774. p. 14. 68 MM 177. p. 19/a. és MM 3527. p. 48. 69 DBSM 489. 70 Károlyi Árpád—

Wellmann Imre: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. (Budapest, 1936.) 284. 71 Pickl, Othmar:, ,Nachschub fúr den groíten Türkenkrieg. Dcr Anteil der Steiermark an den siegreichen Feidzügen dcr Jahre 1683 bis 1686" Zeitschrift des historischen Vereines für Steiermark. 68 (1977) 124., 155-157. 72 Uő.: „Der Anteil der Steiermark am Türkensieg vom Berg Harsány 1687. Ein Beitrag zur logistik des groBen Türkcnkrieges" in: Hártel, Reinhard ed. Gcschichte und ihre Quellén. Festschrift für Friedrich Hausmann zum 70. Gcburtstag. (Graz, 1987) 327. 73 MM 15758 p. 1-2.