Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Dávid Géza: A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban

ZALAI MÚZEUM 4. 1992 Dávid Géza: A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban 1534-ig az oszmánok európai hódításaikat egyetlen nagyobb közigazgatási képletbe vonták össze, az úgynevezett Ruméliai beglerbégségbe. Az Edirnétől Albániáig húzódó területből csak akkor hasítottak ki néhány szandzsákot, főleg a tengerek mellékén, amikor olyan különleges személyiség jelent meg a politikai porondon, mint Barbarossa Hajreddin, korábbi kalózvezér, majd ettől az évtől a török flotta parancsnoka. Nem tudni, hogy saját kívánsága volt-e az ún. Szigetvilág beglerbégség (Dzsezáir-i Bahr-i Szefid) létrehozatala vagy sem, de ismerve ambícióit, ez könnyen elképzelhető (addig ugyanis a kapudánpasák csak a Gallipoli szandzsákot kapták tisztük mellé).

1 Rumélia mégsem lett jelentékenyen kisebb ettől a csonkolástól, az új hódítások nagyjából ellensúlyozták azt. Kiissza körül 1537-ben szerveztek meg szandzsákot, egy évvel később Pozsega vált hasonló központtá,

2 majd Eszék eleste tágította észak felé a hozzá tartozó részeket.

3 A Dráva vonalától északra eső régióban elsőként Mohács vált szandzsákszékhellyé. Bégjére, Kászimra a legkorábbi levéltári adat egy szultáni parancs kapcsán merül fel, melyet 1542. március 1-én kelteztek, s melyben a nevezett egyik emberét említették meg, aki tímárbirtokra vált érdemessé a végeken való többszöri vitézkedéséért.

4 Ha arra gondolunk, hogy egy hónapnak legalább el kellett telnie addig, amíg a felterjesztést Isztambulban elbírálták, akkor a bég kinevezési időpontjául ez év februárjának eleje, januárjának vége kínálkozik. Vele is előfordult — rímelve az Eszékről a 3. jegyzetben mondottakkal —, hogy hivatalát felcserélték, szekszárdi bégként aposztrofálták, mégpedig török kútfőbeV jóllehet Szekszárd csak 1551—1552-től emelkedett .szandzsákközponti rangra. Minthogy a következő években a hódoltság'a Duna mentén terebélyesedett, ezért hamarabb hívhatták életre a Székesfehérvári és talán az Esztergomi szandzsákot is, mint az ezektől jóval délebbre fekvőket. Az első évek területi beosztását, esetenként maguknak a szandzsákoknak a meglétét is, azért nehéz nyomon követni, mert a dokumentáció igen esetleges. Többek között az is csak elszórt adatokból hámozható ki, hogy a Budai beglerbégség létrehozásakor mit csatoltak a hátország nélküli tartományhoz.

6 Akkortól gyarapodnak jelentős mértékben ismereteink a magyarországi szandzsákokról és általában is a közigazgatásról, amikor egyfelől elkészülnek az első szandzsákösszeírások, illetve amikor a török javadalombirtokosok személyében beálló változásokat rögzítő naplók, az ún. rúznámcsék rendszeressé válnak. A hódoltság feltérképezése 1546-ra fejeződött be, majd időről időre megismételtetett, a másik forrásfajtábóí egy vaskos kötet az 1550-es évek új adományozásait tükrözi, míg folyamatossá 1570 tájától válnak e listák. Az egyes szandzsákokat tekintve eltérő mélységben ugyan, de a 15 éves háború kitöréséig meglehetősen aprólékos információkra tehetünk szert belőlük, s hozzájuk társulnak még a dzsizjelajstromok, illetőleg a szandzsákösszeírások testvérpárjai, az úgynevezett tímár-defterek. Vajon volt-e állandóság a szandzsákok megnevezésében és kiterjedésében, legalább a szilárdan birtokolt területeken? A kérdés mindkét felére nemmel kell válaszolnunk. A Mohácsi szandzsák például hol ezen a néven szerepel, hol mint Szekcsői, ráadásul hosszabb ideig magába foglalta Pécset és vidékét is. Ez volt a helyzet 1546-ban és 1552-ben,

7 ezzel szemben egy 1568 és 1574 között a birodalom valamennyi beglerbégjéről és szandzsákbégjéről vezetett lista nem ismeri a Mohácsi szandzsákot, csak a Pécsit és a Szekcsőit.

8 A kezdetben ekként hatalmas kiterjedésű Mohácsi szandzsákból 1552-re kivált a Koppányi szandzsák,

9 ezt követően, de még 1565 előtt a szászi náhije közel 100 települését a Simontornyai szandzsák alá vonták.

10 1563-ból és 1564-ből több olyan adatunk van, amelyik ugyanazt a személyt hol mohácsi, hol pécsi bégként említi,

11 bár aztán néhány évig még mindig az eredeti megnevezés a gyakoribb, miközben fel-felbukkannak Szekcső bégjei.

12 A Pécsi szandzsák első önálló tahrírdefterére 1570-ig kellett várni,

13 Szekcső esetében pedig 1580-ból és 1590-ből maradt fenn egy-egy hasonló felmérés.

14 A Szekszárdi szandzsákot — mint utaltunk rá — 1551 vége és 1552 eleje közt hozták létre,

15 részben korábban Székesfehérvárhoz soroló helységekből, részben az 1552-ig Simontornyához adózó anyavári náhijéből.

16 Az eddig szóba került közigazgatási egységek évtizede-