Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Halász Imre: Nagykanizsa címere

Nagykanizsa címere 105 címer szimbólumai csak a város régmúlt történetéhez kötődnek, tartalmaz népünk életétől ma már idegen elemeket is és ez nem fejezi ki megváltozott szocialista életünket." A város a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal készíttette el a szocialista város címertervezetét, melyet — a rendeletnek megfelelően — nyílt címerpályázat előzött meg. (Sajnos a Városi Tanács iratanyagával nem került a Zala Megyei Levéltárba a címerpályázat, illetve a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal folytatott levelezés anyaga, így forrásul csak a tanácsülések jegyzőkönyveit használhatjuk.) A nyílt címerpályázat — mint a legtöbb magyar város esetében — eredménytelen volt. Nem érkezett be olyan pályamunka, melyet a Képző- és Iparművészeti Lektorátus elfogadott volna, így a lektorátus bízott meg egy grafikusművészt — Nagykanizsa címerének megtervezésére Papp Gábort kérte fel —, hogy készítse el a városcímer-tervezetet. A grafikus címertervet készített, s azt 1970. április 30-i ülésén megvitatta a város tanácsa, s a címertervezeteket (15 ellenszavazattal, 16 tartózkodással, 26 mellette történő szavazattal) nem fogadta el.

18 Alig hat hét múlva ismét a tanácsülés napirendjére került a címertervezet. A tanácsülés (49 szavazattal) egyhangúlag elfogadta az 1/1970. számú Tanácsrendeletet a város új címeréről (12. kép) és címerhasználati szabályzatáról, melyet teljes egészében idézünk:

19 ,,1/1970. sz. Tanácsrendelet: Városunknak a felszabadulást követő negyedszázados és az egész társadalmunk szempontjábóljelentős további fejlődése, a város külföldi kapcsolatainak és idegenforgalmának növekedése indokolják, hogy Nagykanizsa város címerét a régi városi címer motívumainak felhasználásával, szocialista társadalmi rendünk tartalmát kifejező új jelképekkel elkészítve, annak leírását és felhasználási körét tanácsrendelettel szabályozzuk. 1. §. Nagykanizsa város címere: A címer fekete sávval szegélyezett, várkaput szimbolizáló, alsó részén félkör alakban kiképzett pajzs. A várkaput jelképező felső részét a félkör alakban kiképzett alsó részétől vízszintes, a pajzs oldalszegélyéig terjedő fekete alapon zöld (a címerrajzokon azonban kék) színű sáv választja el. A négy bástyafokkal kiképzett várkapu nyitott. Nyílása fehér mezőben feketével szegélyezett, felső részén félkör alakban kiképezett. A teljesen kitárt kapuk és a bástyafal alapszíne vörös, a kapuk feketével szegélyezettek. A bástyafal és a bástyafokok vörös mezője egymással vízszintesen rakott téglák szegélyeinek megfelelően, a teljesen kitárt kapuk vörös mezője pedig harántirányban feketén vonalazottak. A fekete alapon zöld színű sáv alatt lévő ezüst mezőben feketével szegélyezett ötágú vörös csillag. A csillag két alsó ága csúcsával a félkör alakú szegélyig ér, a jobb és bal oldali ágának felső széle a zöld sáv alsó szélével van egy vonalban, a felső ága a vízszintes sávot kettéosztva a várkapunyílás fehér mezejébe nyúlik fel. 2. §. A város címere kizárólag díszítő, vagy utaló jelképként a) a város protokolláris rendezvényein b) a Tanács által kiadásra kerülő díszokleveleken, emléklapokon, helyi kitüntetéseken, vagy emlékérmeken, c) a Városi Tanács V. B. Elnöke részére kizárólag protokolláris felhasználásra készített levélpapíron, d) a város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, e) a város idegenforgalmi propagandájában, f) a város üzemeinek egyes jellegzetes termékein, g) Nagykanizsára utaló emlék- és ajándéktárgyakon alkalmazható. 3. §. A címer alkalmazásához a 2. d), f) és g) pontja esetében, ha azt más szerv jelenteti meg, engedélyre van szükség. Az engedélyt a V. B. elnöke adja meg. 4. §. Természetes személyek és nem szocialista szervezetek részére a címer alkalmazására engedély csak kivételesen indokolt esetben adható. Ennek az engedélynek a kiadása a Végrehajtó Bizottság hatáskörébe tartozik. 5. §. A címerhasználati engedélyt írásban kell kérni. A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni. 6. §. Szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a címerhasználatra megállapított rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza. A szabálysértés miatt az eljárás a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Igazgatási Osztályának hatáskörébe tartozik. 7. §. Ez a tanácsrendelet a kihirdetése napján lép életbe. Határidő: 1970. június 30. Felelős: Dr. Balázs Sándor vb.-titkár." Az új címert tehát másfél évtizeddel ezelőtt kezdte el használni a dél-zalai város, melynek szimbolikáját az 1975-ben megjelent Magyar városok címerei című könyv a következőképpen magyarázta:

20 ,,A város címerében a bástyakapu arra emlékeztet, hogy a település évszázadokig a délnyugati országrész legjelentősebb erődítménye, végvára volt. A város gazdag munkásmozgalmát, szocialista jelenét és jövőjét szimbolizálja a vörös csillag. A címer megjeleníti a város történelmi hagyományú színeit, a kéket és a fehéret is."

21 Nem beszélve arról, hogy a város tradicionális színei — a pajzs alapszínei — a vörös és ezüst (fehér), a városcímer a heraldika (címertan) évszázados szabályait súlyosan megsérti, amikor egyszerre szerepelteti a vörös kapubástya nyitott kapuszárnyai mögötti fehér és a pajzstalp alsó részének ezüst mezőjét. A heraldika tradicionális szabályai szerint egy címert két fémből (arany, ezüst) és négy mázból (vörös, kék, zöld, fekete) kell megkomponálni úgy, hogy fémre fém, mázra máz nem kerülhet. Tény, hogy a címer átvesz elemeket a régi városcímerből (négyfokos várbástya nyitott kapuval; vörös-ezüst alapszínek — ezért is érthetetlenek a „deklarált" tradicionális kék-fehér színek, mert a kék — a kis vonal a bástyakapu alatt — egyáltalán nem domináns szín a pajzson), de együtt szerepeltet ezüstöt és fehéret, valamint egy politikai irányzatra jel-