Zalai Múzeum 3. (Zalaegerszeg, 1991)

Közlemények - Jankovich B. Dénes: Ásatások az Árpád-kori Fenék falu területén 1976–1978

Ásatások az Árpád-kori Fenék falu területén 1976—1978 191 részt közöletlen. Magunkat sem érezzük a legjáratosabbnak a keramika vizsgálatában, így a feltárt kis teleprészlet leletanyagának reprezentatív értéke rendkívül csekély. Úgy hisszük azonban, hogy csak ezen az úton lehet majd előre jutni. A három év ásatása során előkerült leletek szinte kizárólag cserepek. A keszthelyi Balatoni Múzeumban 800 tétel van beleltározva, ez kb. 1000 darabot jelent. Selejteztük a leltározás előtt a díszítetlen oldaltöredékeket és az egészen apró darabokat. A megmaradt leletek zöme fazekakból származik, főleg perem- és oldaltöredék. Ezekből 13 db edényt sikerült összeállítani. A fazekak túlnyomó többsége vízszintes párhuzamos vonalakkal illetve csigavonallal van díszítve. Szép számmal találunk egyes hullámvonallal illetve ferde körömbenyomás-sorral díszített darabokat. Egészen elvétve fordulnak elő a befésült vízszintes illetve hullámvonal-kötegek, a fogaskerék minta, a fésűlenyomat. Fenékbélyegek, két orsókarika és egy fültöredék, továbbá tucatnyi bográcsperem is került elő. (9. kép) A cserepek túlnyomórészt szürkére vagy szürkésbarnára égetettek. Körülbelül feleannyi mennyiségű a barna színű darab. Ezek egyedül a 6/2—3 kemencékben múlták felül a szürke színű cserepek számát. Lényegesen kevesebb volt a vörösnek mondható töredék, melyekből csak az 1— 2. szelvény felső rétegében és a 18/A gödörben találtunk többet. Általában jó keményre és egyenletes színűre égették a fazekakat, ritkán találunk hibás kiégetésre utaló foltos darabokat. A többség egyenletesen át van égve, de előfordulnak szép számmal olyanok is, ahol a törésvonal közepe szürke vagy fekete, míg kívül barna vagy vörös. Igen elszórtan (2 darab!) fordultak elő sárga színű töredékek is, melyek párhuzamai a budai várból, az Alföldről és más helyekről ismertek.

63 A kerámiakészítéshez általában apróra zúzott kaviccsal so vány ították az anyagot. Természetesen előfordulnak durvább, nagyobb szemű kavicsdarabok is. Tört kagylóhéjjal csupán két esetben találkozunk, ezeken az edényeken viszont a befésült hullámvonal illetve párhuzamos vonalköteg-díszítés korábbi időszakra (9. század) utal. A kaviccsal soványított leletekhez képest nagyon kevés a kvarchomokos sovány ítású és azok nagyobb része is a két anyag együttes használatát mutatja. Számottevő arányban a 8. szelvény felső rétegeiben, a 12/B, 16/A és a 18/A gödrökben fordul elő. Még kevesebb a kaolin felhasználására utaló „zsíros" tapintású, jól iszapolt agyag, ezeket csak a 18/A gödör leletei között találjuk. Az edények felületi képzése a soványító anyagtól eredően majdnem mindig kissé érdes tapintású. A külső oldalt általában jobban elsimogatták, a belső mindig rücskösebb, egyenetlenebb. A belső oldalon gyakran felfedezhetők a hurkatechnikarosszul elsimogatott nyomai is. Néhány esetben jól látható, hogy az edény külső felületét vékony agyagiszappal vonták be, amely ha lepattogzik, előtűnik az alatta lévő durva szemcsés alapanyag. Ilyen töredékeket a 6/5. kemence előterében és a 7/C gödörben találtunk. Külön meg kell említenünk egy, az Árpád-kori keramikában eddig ritkaságként kezelt, de egyre inkább szaporodó típust: a vörösre polírozott felületű palackokat, kancsókat. Ilyenből ezen az ásatáson is előkerült egy darab a 6/1. kemencéből.

64 a) Fazékperem típusok Természetesen valamennyi kihajló és a vízszintestől az egészen meredek, tölcséres szájúakig mindenféle akad. Mégis legáltalánosabb a kb. 45 fokos szögben kihajló, ferdén levágott szélű, tagolatlan, profilálatlan perem (150 db). Feltehető, hogy ez képviseli a legkorábbi típust, hiszen a 9—11. századi temetőkből ismert fazékperemek zöme is ilyen kiképzésű.

65 E tagolatlan peremű sorozatban van természetesen néhány lekerekített (65 db) és elkeskenyedő szélű (36 db) is, számuk azonban az előbbiekhez mérten kevés. Talán fejlődésbeli különbséget jelent, amikor az így kiképzett peremet a szélénél megvastagítják. Először csak az alsó oldalát („lelógó), majd a felsőt is. Ezekből ismét csak szép számmal akad leletanyagunkban (111 db). Következő lépésként a perem szélének felső, megvastagodó oldalát egy kicsit felhúzzák, amely elkeskenyedve és lekerekítve zárul (40 db). E felhúzás mértékétől függően a perem belső oldalán horony alakul ki, mely egyre mélyülve, tovább tagolja a peremet (25 db). Ugyanakkor a perem szélének alsó megvastagodása tovább „erősödve" kiemelkedő bordává alakul (31 db). Ezek azok a leggyakoribb peremtípusok, melyek a fenékpusztai anyagban előfordulnak. Egyáltalában nem találtunk gyűrűs peremet és csak elvétve a 13. századi (különösen a fehér) kerámiára oly jellemző háromszög-átmetszetű peremet (3 db).

66 b) Díszítés Az oldaltöredékeknek természetszerűleg a díszítés az egyetlen olyan sajátossága, melynek alapján egyelőre osztályozhatók. A szakirodalom eddigi megállapításai szerint az Árpád-kori edényművesség három legjellemzőbb mintája a bekarcolt egyes hullámvonal(ak), a vízszintesen vagy csigavonal-alakban bemélyített vonalak, melyek közei a 12. század közepétől kezdve egyre ritkábbak, lazábbak lesznek, továbbá az úgynevezett fogaskerék-minta, mely már a 10—11. századi sírokban is szép számmal akad. (Halimba, Majs) Sokkal ritkább és a 11. század közepénél későbbre aligha datálható a befésült hullámvonal- illetve vízszintes vonalkötegminta és ennek variánsai. A ferde bevagdosásokkal (körömbenyomással) díszített edényeket a 11— 12. századra keltezik, holott már 10—11. századi sírokban is előfordul ez a díszítésmód.

67 A fenékpusztai leletanyagban egyszerű, egyes hullámvonallal díszített töredék, illetve edény összesen 46 darab van. A variációk száma elenyésző, legfeljebb olyannal találkozhatunk, ahol a két egyes hullámvonal keresztezi egymást, vagy a bekarcolt vízszintes vonal. Vízszintesen körbefutó vonallal díszített darabjaink száma kiugróan magas: 249. Az egész edényeken kivétel nélkül csigavonalban történt a bekarcolás, a töredékeknél ez sok esetben nem állapítható meg egyértelműen. Valamennyi darab széles körű vonaldíszítést visel, az egész felületet bekarcolással díszített töredékek teljes egészében