Zalai Múzeum 3. (Zalaegerszeg, 1991)
Közlemények - Nováki Gyula–Skerletz Iván: Várvölgy–Kis-Láz-hegy későbronzkori földvára
Várvölgy—Kis-Láz- hegy későbronzkori földvára 157 ( 102 ha) közelíti meg az itt ismertetett erődített őskori telep méreteit. A Kis-Láz-hegy igen alkalmas volt megtelepedésre. A természet által is jól védett lapos fennsík már egymagában is megfelelt erre a célra, az ott található, egykor bővebb vizű tavak pedig még a vízszükségletet is biztosították. Ez utóbbi ritka előnyt jelentett, mert ehhez hasonló vízgyűjtő tavakat csak kevés későbronzkori földvárban találunk (pl. Bakonyszentlászló—Kesellóhegy, Pomáz—Kőhegy, Mátraszőllős—Kerekbükk, Boldogkőváralja—Tóhegy, Tolcsva—Várhegy). A Kis-Láz-hegy földvára a közvetlen környéken nem állt egymagában. A leletek tanúsága szerint a közeli többi, 1 Zala m. földr. nevei 1986. 50. 2 Dornyay В.—Vigyázó J. 1934. 255, 279. 3 Radnóti A.—Geró L. 1952. 27. 4 PatekE. 1968. 51. 5 Nováki Gy. 1964. 109. 6 Nováki Gy. 1979. 108—112. 7 MRT 1. 165—166. A szövegben az aranylelet lelőhelyét (helyesen) a Nagy-Lázhegyre helyezik, ami ellentmondani látszik azzal, hogy a térképen viszont a Kis-Láz-hegyen jelölik. A látszólagos ellentmondás abból fakad, hogy a Kis-Láz-hegy északi felét is nevezték Nagy-Láz-hegynek. Az általunk említett lelőhelyekre, illetve leletekre vonatkozó valamennyi irodalmat ismerteti az MRT 1. kötete, ezért csak az azóta (1966 után) megjelent munkákra hivatkozunk. 8 MRT1.110.27/3. sz. lelőhely. Említi PatekE. (1968.79.). Mozsolics A. (1985. 144.) Lescnccistvánd I. számú depotleletként ismerteti. A leletek a szombathelyi múzeumba kerültek. 9 MRT 1. 109—110. 27/1. sz. lelőhely. Említi Patek E. (1968. 50.). Mozsolics A. (1985. 144.) Lesenceistvánd П. számú depotleletként ismerteti. A leletek a Darnay-gyűjteménybe kerültek, a II. világháborúban elpusztultak. 10 MRT 1. 166. 51/1. sz. lelőhely. Az irodalomban a község korábbi neve alapján mint felsőzsidi aranylelet ismeretes. Említi Patek E. (1968. 50.). Mozsolics A. (1985. 211.) részletesen DORNYAY В.—VIGYÁZÓ J. 1934 Balaton és környéke részletes kalauza. Budapest MOZSOLICS A. 1985 Bronzefunde aus Ungarn. Depotfundhorizonte von Aranyos, Kurd und Gyermely. Budapest MRT 1 Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és tapolcai járás (Magyarország Régészeti Topográfiája 1.). Budapest, 1966. NOVÁKI Gy. 1964 Zur Frage der sogenannten „Brandwalle" in Ungarn. Acta Arch Hung. 16. 99—149. hasonló magasságú, meredek oldalú bazalthegy és az alattuk elterülő síkság is lakott volt ebben a korszakban. Ilyenek, alig 10—20 km távolságon belül, a Tátika, Haláp, Csobánc, Szentgyörgy-hegy és a Badacsony. Ezeket a hegyi telepeket, a Kis-Láz-hegyhez hasonlóan, elsősorban a bazalthegyekre jellemző, rendkívül meredek, sziklás oldalak védték. Esetleges mesterséges erődítésük felkutatása, amelyek ezeken is csak rövid szakaszokon várhatók, még a jövő feladata. A csúcsos alakú Gulács és Tótihegy alkalmatlan volt az erre a korszakra jellemző, nagy kiterjedésű telepek számára, ezekről nem is került elő semmilyen lelet. Végül a középkori Rezivár előtti sáncvárat említjük, amely esetleg ide sorolható, de itt sem történt még ezirányú kutatás. foglalkozott vele. Az arany lelet a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Mozsolics megemlíti, hogy valószínűleg bronztárgyak is voltak az aranytárgyakkal együtt, melyek jóval később a keszthelyi Balatoni Múzeumba kerültek. 1 ' Patek E. 1968.131. LIV. t. 9. Az edény a Magyar Nemzeü Múzeumba került. 12 MRT 1. 110 27/2. sz. lelőhely. A lelet a keszthelyi Balatoni Múzeumba került. 13 Az említett hegyek nevét az irodalomban és a térképeken különféleképpen találjuk. A Kis-Láz-hegy neve valamennyi helyen azonos, de ugyanennek az északi felét, amelyet a bánya már elpusztított, hol Nagy-Láz-hegynek, hol Öreg-Láz-hegynek nevezik. Az Ördögkövcktől nyugatra eső kis nyúlvány a Kávéhegy, a délre eső, valamivel magasabb hegy neve ugyancsak Nagy-Láz-hegy, illetve ennek az Ördögkövek fölé magasodó része Förtés (Fertós) néven is szerepel. A Szebikét FelsóNagy-Láz-hegyként, illetve Istvándi erdő néven is jelölik. Itt köszönjük meg Almás Károlynak a terepbejárásokban való közreműködését és Horváth József bányaigazgató felvilágosításait a bánya működésével kapcsolatban. 14 A Dornyay B. által közölt rajzon feltehetően ez a „kósánc" látszik. A rajz azonban idealizált képet mutat, a valóságban nem ilyen szabályosan rakott kövekből áll. 15 Nováki Gy. 1979. 111. NOVÁKI Gy. 1979 Őskori és középkori várak a bakonyi Késel 16- és Zöröghegyen. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. 75—120. PATEKE. 1968 Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. Budapest RADNÓTI A.—GERÓ L. 1952 A Balaton régészed és történeti emlékei. Budapest ZALA m. földr. nevei 1986 Zala megye földrajzi nevei II. A keszthelyi járás (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 178.) Budapest Jegyzetek: Irodalom:
