Zalai Múzeum 3. (Zalaegerszeg, 1991)

Közlemények - Bondár Mária: A badeni kultúra telepe Balatonmagyaródon

A badeni kultúra telepe Balatonmagyaródon 139 cm mély verem, alul faszenes csíkkal. A gödörből egy-két lengyeli kultúrába sorolható cserép, pattintott szilánk, malachit kőbalta és egy egysoros, ujjbenyomkodásos bordával díszített badeni fazékperem került elő (9. kép 14). 31. objektum A XIX., XXI. szelvényben került elő ez az ovális, teknős aljú, 35 cm mély, szürke betöltésű gödör. Csak néhány cserép volt benne. Leletek: gömbszelet alakú, díszítetlen tál peremtöredéke, benyomott pontokkal díszített, gömbszelet alakú és tölcséresnyakú tál peremtöredékei (9. kép 16—17), korsó oldaltöredéke a fül töredékével (9. kép 18), szalagföl darabja, kannelurás orsógomb féltöredéke (9. kép 15), kannelurás díszű, alagútfüles halbárkaedény oldaltöredéke (9. kép 19). * * * A lelőhelyen előkerült objektumok döntő többsége a badeni kultúra településének részlete. A feltárt 18 badeni objektumból 14 gödörből csak néhány cserép került elő, egy gödörben pedig nem volt lelet. Mindössze 3 olyan objektum volt, amely viszonylag sok leletanyagot tartalmazott. A 19. objektum egy lekerekített sarkú, négyszög alaprajzú, 5x4,5 m nagyságú gödör, az ásató szerint lakóépület volt, bár a padló nyomait és cölöplyukat nem sikerült megfigyelni. Ennek kapcsán itt is felvetődik a badeni kultúra építményeinek problémája. A mintegy 1000 magyarországi badeni lelőhelyről nem ismerünk földbemélyített, cölöpszerkezetű házat, csak különböző, háznak nevezett gödröket vagy gödörkomplexumokat. Ez a „hiány" valószínűleg azzal magyarázható, hogy a badeni nép nem földbeásott, hosszú ideig használt, többször megújított padlójú házakban élt, hanem a föld felszínére épített lakó- és egyéb célokat szolgáló épületeit, amelyeket régészetileg sokkal nehezebb megtalálni. (Főleg akkor, ha a földbeásott, cölöpszerkezetes házak prekoncepciójából indul ki a kutatás.) Nehezíti még a téma kutatását az is, hogy a Banner monográfia (BANNER 1956) megjelenése óta a hazai kutatás adós a hiteles ásatások leleteinek, ásatási megfigyeléseinek közlésével. Az elmúlt három évtizedben hagyományos értelemben vett feldolgozás 13 ásatásról jelent meg a korszakot illetően.

3 Ehhez jön még a néhány ásatásról közreadott előzetes beszámoló és a Régészeti Füzetekben megjelenő szűkszavú ásatási jelentések információi. Mindezek a kutatási hiányosságok, adósságok nehezítik a badeni kultúra belső kronológiájának, tipológiájának, gazdasági, társadalmi életének, életmódjának, építkezéseinek, temetkezési szokásainak, hitvilágának vizsgálatát, összehasonlítását a környező országok eredményeivel, megállapításaival. Lelőhelyünkön érdekes jelenség a 24—25. objektum öt tapasztott tűzhelye. Sajnos, nem tudjuk, milyen célt szolgált a mintegy 113 m

2-nyi területen az öt tűzhely. Öt család egy-egy tűzhelye volt-e vagy különböző háztartási, háziipari tevékenységek elengedhetetlen kellékei voltak? Kérdéseinkre a választ csak a további lelőhelyek feltárása során megfigyelhető paralell jelenségek adhatják majd meg. * * * A lelőhelyen a badeni kultúra jellegzetes edényfajtái kerültek elő. A viszonylag kevés leletanyagból hozzávetőlegesen sok edénytípust lehet meghatározni. Mindössze két kis bögre került elő majdnem hiánytalanul, a többi edény formájára csak a kisebb-nagyobb töredékekből lehet következtetni. Éppen ezért nem vesszük sorra az egyes edényfajták összes analógiáját, nem tárgyaljuk részletesen az adott edénnyel kapcsolatos tipológiai ismérveket. A továbbiakban az egyes edénytípusok rövid leírását adjuk, bővebb értékelésbe csak akkor bocsátkozunk, ha a lelet jellege ezt megköveteli. Itt jegyezzük még meg, hogy a Balatonmagyaródon előkerült leletekhez számos analógiát találunk a hazai badeni leletek között, ezek döntő többsége azonban nem ásatásból származik, így ezeket nem soroljuk fel. A leletanyag keltezéséhez csak a hiteles körülmények között előkerült, tipológiailag jól használható leletegyütteseket vettük figyelembe. Fazekak A legtöbb töredék fazekakból származik. A fazekak durvított felületűek, peremük alatt egysoros, tagolt bordával díszítettek (2. kép 2—3,5,8—9,15, 3. kép 1,5—7,10,4. kép 6,10—18,5. kép 3,9,12—15,6. kép 4, 8,7. kép 9— 22,8. kép 16,18,20,9. kép 5,8,10—11,14,10. kép 20— 21, 11. kép 7—16, 24). Az ún. klasszikus badeni kultúra időszakára jellemzőek. Jól datálható analógiái a Nëmëjcová—Pavúková-féle rendszerben (PAVÚKOVÁ 1981) a Baden III. fokozatra keltezik, amelyet legjobban Nevidzany lelőhellyel jellemezhetünk (PAVÚKOVÁ 1974. Abb. 48.1—8). Tálak A töredékekből a tálak nagyon változatos együttese határozható meg. A sokfajta tál két fő formába sorolható: gömbszelet alakú, illetve tölcséresnyakú, fordított csonkakúpos testű tálak ezek. E két fő formán belül elkülöníthettünk: a) gömbszelet alakú, a vállon körbefutó, egysoros, bevagdosott díszű tálakat (2. kép, 1, 8. kép 4), b) gömbszelet alakú, a perem alatt egysoros, tagolt bordával díszített tálak (6. kép 7), c) gömbszelet alakú, a perem alatt körbefutó pontsorral, testén függőleges pontsorokkal díszített kisméretű tálat (9. kép 16), d) gömbszelet alakú, díszítetlen tálakat (9. kép 12,5. kép 11), e) tölcséresnyakú, a vállon egy, illetve két körbefutó pontsorral díszített tálakat (2. kép 16,4. kép 2,7—8,8. kép 2, 5—7, 9, 11,15,19,9. kép 17, 10. kép 7—8,12,18,11. kép 1—2, 4), f) tölcséresnyakú, a vállon két körbefutó pontsorral, alat-