Zalai Múzeum 3. (Zalaegerszeg, 1991)

Közlemények - Bondár Mária: A badeni kultúra telepe Balatonmagyaródon

140 Bondár Mária ta bekarcolt vonalkákkal díszített tálat (9. kép 9,11. kép 3), g) tölcséresnyakú, a vállon körbefutó pontsorral, belső oldalán kannelurával díszített tálakat (10. kép 7—8,13), h) díszítetlen tölcséresnyakú tálakat (3. kép 9,5. kép 1), i) tölcséresnyakú, alagútfüles tálakat (5. kép 5,8,7. kép 1,4,7,10. kép 2,11,11. kép 19), j) valamint típusba nem sorolható, tölcséresnyakú tálak díszítetlen darabjait (3. kép 4, 6. kép 2,10. kép 1), k) gömbszelet alakú, a peremből induló fülű, díszítetlen tálakat (4. kép 3, 5. kép 7). A lelőhelyünkön előkerült táltípusok analógiáit a szlovákiai Nevidzany lelőhellyel jellemezhető időszak településein találjuk meg (PAVUKOVÁ1974. Abb. 40.4—5,10, 17; Abb. 42.25; Abb. 43.1,11; Abb. 44.6; Abb. 47.13— 14; Abb. 50. 14), így a tálak is a klasszikus badeni kultúra korai időszakára keltezhetők. Kétosztású tálak Ebből az edény fajtából kevés töredék került elő a lelőhelyen. Ezekből egy díszítetlen, kisméretű osztógombbal ellátott táltípusra (4. kép 9,11. kép 20—22) és egy külső oldalán körbefutó pontsorral díszített kétosztású tálat sikerült meghatározni (8. kép 8). Ez az edénytípus a Pavúková-féle rendszer szerint a Baden lib fokozatban jelenik meg (Cerveny Hrádok; PAVUKOVÁ 1974. Abb. 33.6—7; Abb. 34.6—7). A balatonmagyaródi példányok elnagyolt kivitele, felületkiképzése és díszítése nagyon messze van a badeni kultúra későbbi időszakának jól kidolgozott, fantáziadús díszítésű, változatos osztógombokkal ellátott díszkerámiájától. E mondhatni kezdetleges kivitelű, kétosztású tálak még inkább a Cerveny Hrádok lelőhelyen előkerült példányokkal rokoníthatók, csak a velük egy gödörben előkerült leletek alapján keltezzük a klasszikus badeni kultúra elejére. Tárolóedények A lelőhelyen kevés töredék képviseli ezt az edényfajtát. A töredékekből nagyméretű, vastag falú, füles tárolóedényeket határozhatunk meg, amelyek típusa finomabban nem határolható be (2. kép 4,6. kép 5, 8. kép 22). Bögrék Viszonylag sok bögretöredék került elő a lelőhelyen, amelyekből a) hengeres nyakú, nyomott gömbtestű, kisméretű, díszítetlen füles bögréket (2. kép 13—14, 3. kép 2—3,8,4. kép 4—5,5. kép 2,4,10,17,6. kép 3,10,7. kép 3,5,8. kép 12—14, 21,9. kép 7,10. kép 14—15,11. kép 18), b) hengeres nyakú, nyomott gömbtestű, vállán körbefutó pontsorral díszített füles bögrét (6. kép 1), c) hengeres nyakú, nyomott gömbtestű, testén kannelurával díszített bögréket (7. kép 2, 9. kép 13) lehetett elkülöníteni. A töredékek sajnos nem elegendőek a formák pontos rekonstruálásához, így csak azt állapíthatjuk meg, hogy ilyen bögrék már a Pavúková-féle Baden lib fokozatban vannak (néhány példa : Pavúková 1974. Abb. 17. 10, Abb. 21. 6, Abb. 23.4, Abb. 28.24), de megtalálhatók a későbbi, a Nevidzany val jellemezhető időszakban is, a Baden Ill-ban (pl. PAVÚKOVÁ 1974. Abb. 38.20, Abb. 39.16—22). A hengeres nyakú, vállán körbefutó pontsorral díszített kis bögre pontos megfelelőjét nem ismerjük, ez a fajta díszítés kannelurával kombinálva inkább a korsókra jellemző. Korsók A kevés korsótöredékből az alábbi formákat lehetett meghatározni: a) hengeres nyakú, kannelurás testű, szalagfüles korsó (9. kép 4), b) hengeres nyakú, vékony falú, a peremen függőlegesen beszúrkált pontokkal díszített korsó (7. kép 6), c) hengeres nyakú, díszítetlen füles korsók (4. kép 1,9. kép 18,10. kép 17), d) hengeres nyakú, fordított csonkakúpos testű, hasán vékony függőleges bordával mezőkre osztva, a mezőkben váltakozó irányban ferde kannelurával díszített korsók (10. kép3—6,11. kép 5), e) korsó széles szalagfüllel, a fül halszálkamintában kannelurázva (8. kép 10). A vékony bordával és ferde kannelurás mezőkkel díszített korsók előképei a Cerveny Hrádok horizontban lépnek fel, de ekkor a vékony függőleges borda helyett függőlegesen átfúrt szubkután fül tagolja a korsók testét (PAVÚKOVÁ 1974. Abb. 16.22, Abb. 21.16). A Baden III. időszakra ez a szubkután fül eltűnik, de ilyen kombinációban nem találjuk meg a függőleges bordát sem a korsókon (PAVÚKOVÁ 1974. Abb. 38.7,12, Abb. 41. 7, Abb. 46.19,22). A lelőhelyünkön előkerült korsótöredékeket a klasszikus badeni kultúra elejére keltezzük. Ezt látszik alátámasztani a kannelurás fül is (8. kép 10), amelyhez hasonlókat a Nevidzany val jellemezhető időszakból ismerünk (PAVÚKOVÁ 1974. Abb. 38. 2,4, Abb. 45. 18). Halbárka edény Lelőhelyünkön a 31. objektumból előkerült egy halbárka alakú edény fültöredéke. A fül két oldala bordaszerűen kiemelkedik, közötte a fül kannelurás díszítésű (9. kép 19). Sajnos, ebből a töredékből az edény pontos formája nem határozható meg. Díszítése, felületkiképzése és kísérő leletei alapján a Baden III. időszakra keltezzük. A halbárka edényt a kutatás mindeddig a badeni kultúra későbbi időszakára datálta. E. Neustupny a kultúra öt fokozatú felosztásában a D időszakra, a Hódmezővásárhely—Bodzáspart, Center, Palotabozsok lelőhelyekkel jellemezhető időszakra tette (NEUSTUPNY 1973. 324—325. o.). Pavúková szerint ez az edénytípus nem a klasszikus badeni kultúra elején, hanem kicsit később jelenik meg (PAVÚKOVÁ 1974. 335. o.). A balatonmagyaródi halbárkatöredék a Pavúková-féle Baden III. időszakra keltezhető, tehát ez az edénytípus már a klasszikus badeni kultúra elején létezik.