Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

H. Simon Katalin: Neolit és rézkori települések Tekenye határában

8 H. Simon Katalin A leletanyagban két nagy átégett, karólenyomatos paticsot is találunk. 18. objektum (2. k.; 7. k. 2., 4—5., 7., 9.; 8. k. 2., 4—10.; 9. k. 1—2., 4—5., 7—9.; 10. k. 1—8.) ÉK—DNY hossztengelyű, lekerekített sarkú tégla­lap alakú ház, melynek a járószintje is észlelhető volt. A járószint feletti barna, agyagos paticsos betöltés paticsfalú házra utal. A ház. DK-i sarká­ban a leletmentés során méhkas alakú vermet tár­tak fel r melynek kitöltésében faszénszilánkok je­lentkeztek (GMA 1215. 87.). A benne talált lelet­anyag a lengyeli kultúra korai szakaszához kap­csolja az objektumot. A kerámia jellemzője a sár­gás- vagy szürkésbarna szín; némelyik edény fala fekete vagy szürke foltos. Általában homokkal, ritkábban kerámia-zúzalékkal soványítottak. E házból származik egy őrlőkő-töredék is. A ve­rem kis mennyiségű leletanyagának jellege meg­egyezik a ház leletanyagáéval. 18/a objektum (hulladékgödör) (28. k. 2., 5.) Leletanyagát kevés, kerámia-zúzalékkal soványí­tott, a lengyeli kultúrába tartozó edénytöredék je­lenti. Közülük kiemelkedik egy félgömb alakú tál pereimtöredéke, hasán rátett tagolt borda és egy kagylószerű fül. E hulladékgödör anyagában is előfordultak kelta kori cserepek, ezért ezt az ob­jektumot sem sorolhatjuk fenntartás nélkül a len­gyeli kultúra objektumai közé. 19. objektum (11. k. 1—2.) Kelta kori objektum, melybe néhány, a lengyeli kultúrát képviselő cserép keveredett. 20. objektum (hulladékgödör) (11. k. 3—5.; 12. k. 1-8.) Nagy valószínűséggel a bolerázi csoport hulladék­gödre volt, ugyanis az innen származó kerámia nagy része ebbe a csoportba sorolható. A lelet­anyagban azonban — nyilvánvalóan itt is a me­zőgazdasági földmunkák következtében — jelentő­sebb mennyiségű, a lengyeli kultúrát képviselő, illetve néhány, a Balaton I. csoportba tartozó és pár késő-bronzkori cserép is található. 21. objektum (hulladékgödör) (13. k. 1—13.; 14. k. 1—9.; 15. k. 1—11.) Az innen származó kerámia-leletek a lengyeli kul­túra, a Balaton I. csoport és a Boleráz-csoport kö­rébe tartoznak. E jelenség ismét a nagyszabású földmunkákkal magyarázható. A lengyeli kultúra cserepei sárgásbarna színűek, homokkal soványítottak, jó égetésűek vagy szürke­szünkésbarna, kerámia-zúzalékkal soványított vas­tagabb falú darabok. A Balaton I. csoportba tartozó cserepek általában szürkés színűek, jól iszapoltak, jó égetésűek és né­melyiken kannelúradíszítés látható (13. k. 13.). A bolerázi csoportot csak néhány töredék képvise­li. Említésre méltó, hogy az objektum anyagában 2 db, a lengyeli kultúrába sorolható kerámia-töre­déken figyelhető meg gyékénylenyomat: az egyik egy csésze töredéke, mely kívül fekete, barna fol­tos, belül téglavörös, kerámia-zúzalékkal soványí­tott, közepes minőségű és falvastagságú. Alján a vörösesbarna bevonat alatt gyékénylenyomat lát­szik. (15. k. 3.) A másik egy téglaszínű, homokkal soványított, jó égetésű, közepes falvastagságú edény fenéktöredéke, külső oldalán a gyékényle­nyomattal. Mivel a 21. objektum anyagának nagyobbik há­nyadát a Balaton I. csoportba tartozó cserepek képviselik, feltételezhetően ez a Balaton I. csoport hulladékgödre volt. 22. objektum (3. k.; 16. k. 1—12.; 17. k. 1—11.; 18. k. 1—10.) Téglalap alakú, NY—K-i hossztengelyű ház, me­lyet leletanyaga a lengyeli kultúrához köt: a sár­gás- és szürkésbarna színű, áltálában homokkal, ritkábban kerámia-zúzalékkal soványított, jó mi­nőségű kerámia-töredékek a lengyeli kultúra ko­rai és késői fázisából származó edények darabjai, melyek az említett földmunkák következtében ke­verednek az objektum anyagában. Így ezt a házat egyik periódushoz sem köthetjük teljes biztonság­gal. 23. objektum (hulladékgödör) (19. k. 1—11.) A lengyeli kultúra késői fázisának hulladékgödre. Jellegzetes a cserepek sárgásbarna és fekete—sö­tétszürke színe, a homokkal történt soványítás (ritkán kevés kerámia-zúzalékot is hozzáadtak). 24. objektum (hulladékgödör) (20. k. 1—9.) A lengyeli kultúra leletanyagát tartalmazta. A gö­dör kerámia-anyaga két részre osztható: egyik ré­sze homokkal soványított, jó minőségű, másik ré­sze kerámia-zúzalékkal soványított, gyengébb mi­nőségű. Ennek az objektumnak az anyagában is keverednek a lengyeli kultúra korai és késői sza­kaszának cserepei. 26. objektum (hulladékgödör) Leletanyagát 7 db lengyeli kultúrába tartozó cse­rép jelenti. Sárgás- és szürkésbarna színűek, egyi­kük fekete foltos. Soványításnál a homok domi­nál, de a kerámia-zúzalék is előfordul. Az edények közepes minőségűek; egyikük kifejezetten vékony falú. 27. objektum (hulladékgödör) Benne kevés edénytöredék került elő. Ezeket jel­lemzőik alapján a késő-rézkori bolerázi csoport le­letanyagának tartjuk. 28. objektum Innen 2 db jellegtelen őskori cserepet ismerünk. 29. objektum (hulladékgödör) (28. k. 8.) A lengyeli kultúra hulladékgödre. Az innen szár­mazó — egyébként jellegtelen — cserepekre álta­lában a barna—szürkésbarna szín, a homokkal, kerámia-zúzalék/kal történt soványítás és a köze­pes minőség jellemző. 30. objektum (hulladékgödör) (21. k. 1—9.) Leletanyaga a bolerázi csoportba sorolható. Kevés

Next

/
Thumbnails
Contents