Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

H. Simon Katalin: Neolit és rézkori települések Tekenye határában

Neolit és rézkori települések Tekenye határában 9 cserép került itt elő, köztük néhány, a lengyeli kultúrába tartozó szórvány is. 31. objektum (4. k.; 22. k. 1—2.; 28. k. 3—4., 6—7.) Félkör alakú kemence, melynek szélein néhol a tapasztás még megfigyelhető volt. A kemencéből több átégett paticsdarab származik. A sütőfelületen a dokumentáció tanúsága szerint egy nagy kő feküdt. A kemencében talált néhány darab másodlagosan is átégett cserép alapján az objektumot a lengyeli kultúra korai fázisába datálhatjuk. A leletanyagban pár darab kalcinált állatcsont is előfordul. 32. objektum összesen 3 db, a lengyeli kultúrába tartozó cserepet ismerünk innen, valamint néhány darab paticsot és egy csiszolókő töredékét. Az objektumról más információnk nincs. 33. objektum (hulladékgödör) (22. k. 3—10.) A kerámia fő jellemzője a fekete, sárgásbarna szín, az edényfal néha szürke foltos. A soványításban a kerámia-zúzalék dominál. A lengyeli kultúra korai szakaszából származó objektum, bár leletanyagában néhány, a késő-lengyeli időszakot képviselő edénytöredék is előfordul. Az objektum anyagához pár darab nagy, átégett, karólenyomaitos patics is tartozik. 34. objektum (5. kép; 23. k. 1—12.; 24. k. 1—9.; 25. k. 1—13.; 26. k. 1—4.) Feltárására az adott körülmények között csak részben kerülhetett sor. A belőle származó cserepek a lengyeli kultúra korai és késői időszakát képviselik. Az objektum feltárása közben paticstöredékek is kerültek elő. Ez a tény és az objektum méretei arra utalnak, hogy ez az objektum is ház lehetett. Az innen származó kerámia is két részre osztható: vöröses- vagy sárgásbarna színű, homokkal soványított, jó iszapolású, jó égetésű, viszonylag vékony falú, különböző méretű edények darabjai alkotják az egyik csoportot, míg a másikba sötétebb barna, szürkés- és sárgásbarna színű, általában kerámia-zúzalékkal soványított, közepes minőségű, nagyméretű edények töredékei tartoznak. Említésre méltó, hogy a nagy edények is viszonylag vékony , falúak. 36. objektum (hulladékgödör) Leletanyagát mindössze néhány darab erősen kavicsos, illetve homokkal és kerámia-zúzalékkal soványított, a lengyeli kultúrába tartozó cserép jelenti. Az objektum anyagában paticsdarabok is előfordultak. Kevés, a Balaton I. csoportot képviselő cserép az ismert körülmények miatt szórványként á gödör anyagához keveredett. Itt figyelemre méltó a kavicsos soványítás, ugyanis a tekenye— öcséi lelőhely jelentős mennyiségű, a lengyeli kultúrát képviselő .leletanyagában csak a 36. objektum néhány cserepe kavicsos soványítású/

1 A fentieken kívül néhány olyan edénytöredéket is bemutatunk, melyek bár objektumhoz nem köthetők, mivel a mezőgazdasági földmunkák során abszolút szórványként kerültek elő, közlésre mindenképpen érdemeseik. (26. k. 5—12.; 27. k. 1— 8.; 29. k. 1—8.) Koruk pontosabb meghatározását a kerámialeletek elemzése során kíséreljük meg. Apróleletek A leletmentés a kerámialeleteken kívül jelentős mennyiségű kőeszközt is eredményezett: a 12 db gyártási hulladéknak tekinthető szilánkkal és a 4 db magkővel együtt összesen 51 db-ot. Az eszközök megoszlása a következő: Magkő: 6. objektum — 1 db 23. objektum — 1 db 24. objektum — 2 db összesen 4 db Örlőkő-töredék : 18. objektum — 1 db Csiszolókő : Kőbalta : 24. objektum — 1 db 32. objektum — 1 db összesen 2 db 24. objektum — 1 db 33. objektum — 1 db Szórvány — 2 db összesen 4 db (22. (26. k. k. 6.) 5.) Kőkalapács : Penge : Szórvány — 2 db 22. objektum — 2 db 24. objektum — 3 db 34. objektum — 4 db összesen 9 db (2fc k. 4.) Vakaró : 22. objektum — 3 db 23. objektum — 3 db 24. objektum — 2 db 34. objektum — 5 db összesen 13 db Fúró : Kaparó : Gyártási hulladék : 34. objektum — 3 db Szórvány — 1 db 20. objektum — 2 db 22. objektum — 2 db 33. objektum — 1 db 34. objektum — 4 db Szórvány — 3 db összesen 12 db 17 db eszköz (a teljes mennyiség 1/3 része) készült májbarna színű kovából, főleg a pengék és a vakarák.

5 A gyártási hulladékok és a magkövek helyi iparra engednek következtetni. Sarlófény egyetlen pengén sem figyelhető meg, tehát a földművelésre e lelőhelyen még közvetett bizonyítékunk sincs.