Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Horváth László: Késővaskori ház- és településtípusok Dél-Zalában

62 Horváth László melékes, faszéndarabkáklkai kevert. A padlószint 62—67 cm mélyen volt, a ház közepe felé kissé lejtett. A nagyon sok jellegzetes edénytöredéken kívül egy orsógombot, fenőkövet, vassallakot és több állatcsontot találtunk az objektum betöltésében. 45. objektum (7. kép 1.) Csaknem szabályos téglalap alakú ház, lekerekített sarkokkal. Mérete: 520x330 cm, kelet—nyugat hossztengelyű. A ház tetőszerkezetének tartóoszlopai a rövidebb oldalak közepén lettek leásva. A keleti cölöplyuk 45x30 cm átmérőjű, mely 84 om mélységig ilyen széles, ezen belül egy 20 cm átmérőjű kisebb gödör van, mely 108 cm-ig mélyül. A nyugati cölöplyuk 40x35 cm-es, mélysége 115 cm. A padlószint 66—68 cm mélyen helyezkedett el; habarcsos, kavicsos, vastag padlóként jelentkezett, mely főiként a ház közepén maradt meg épen. A déli és az északi oldal felé megemelkedett a ház alja, 62, ül. 57 cm mély e részeken. A ház nyugati végén egy 260x140 cm-es kiterjedésű mélyebb rész volt, mélysége itt 74 cm. Az objektum betöltése szürke, hamus, laza föld volt, amelyből közepes mennyiségű edénytöredék került elő. A cserepek között besimított díszítésű is van és több jellegzetes LT—D periódusra keltezhető mély tál töredéke. Ezeken kívül egy orsógomb, vasalás töredéke, egy grafit-tömb került felszínre. Kiskányavár В 8. objektum (7. kép 2.) Egy késővaskori ház nyugati fele esett bele a szelvényünkbe. Szélessége 320 cm, nyugat felé enyhén szűkül. Sem a nyugati, sem a keleti végét nem találtuk meg. Nyugati vége valószínűleg közel esik a kiásott részhez. Erre utal egyébként az a nagyméretű cölöplyuk, amely a nyugati szelvényfal alá nyúlóan került elő, s ez lehet a nyugat—kelet irányú hossztengelyben elhelyezkedő cölöplyukak egyike. A keleti szelvényoldal is metszett egy nagyméretű cölöplyukat, és valószínűleg ez állhatott a ház közepén. Ettől nyugatra egy észak—dél irányú, 200 cm hosszú, 30 cm széles és 85 cm mély árkot találtunk, mely talán a ház osztófalának alja volt. A ház padlója 75—80 cm mélyen volt, erősen meszes, habarcsos alj, vastagsága helyenként 5 cm. A padlóba még három kisebb cölöplyukat vágtak. Még egy nagyobb cölöplyukat bontottunk ki a nyugati cölöplyuk szomszédságában. A két, egymáshoz közel leásott nagyméretű cölöplyuk oka talán az volt, hogy a tetőszerkezet oszlopai közül a nyugati meggyengülhetett, és meg kellett erősíteni egy újabb oszlop leásásával. A ház betöltése homogén szürke, hamus,. laza föld volt, nagyon sok jellegzetes cserepet, vasalást, vassalakot, csontárat találtunk benne. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a keleti szelvónyfal alá nyúló, a cölöplyuktól délre, a metszetfalban egy átégett csík jelentkezett, mely talán a ház tűzhelyét jelölheti. A feltehetően nagyméretű házat az LT—D periódus idején használhatták. . 5. Balatonmagyaród—Szarkavár A Kányavár-sziget és a Kiskányavár dűlő között északon helyezkedik el az észak—dél irányban elnyúló Szarkavár-sziget. Az egykori Balaton vízével körülzárt sziget legmagasabb pontján 1981ben végeztünk szondázó ásatást, ekkor egy késővaskori objektumot (1. obj.) is feltártunk (4. kép). 1984 nyarán, az erdősáv telepítésekor egy újabb késővaskori objektum nyomát (2. obj.) tudtuk megfigyelni. 1. objektum Erősen lekerekített sarkú, csaknem ovális alaprajzú, földbe mélyített ház. Átmérői: 250x200 cm. Csupán 15—20 cm vastagságú réteg maradt meg a betöltéséből, amely világosszürke, faszénszilánkos volt. Cölöplyukat, padlószintet nem észleltünk. A felszínre került néhány edénytöredék LT—D periódusra keltezhető, besimított díszítésű is van közöttük. 2. objektum Az előző objektumtól délre, mintegy 40 m-re helyezkedett el a teljesen kiszántott objektum foltja: a szürkésfekete betöltése 350x250 cm kiterjedésű folt, nyugat—kelet hossztengelyű és csak néhány későkelta-kori cserepet tartalmazott. Egyéb megfigyelésre a nagymértékű bolygatás miatt nem volt lehetőségünk. 6. Garabonc—Ófalu Balatonmagyaród és Garabonc között, az egykori Balaton öblének közepén egy nagykiterjedésű sziget helyezkedik el. A terepbejárásokkor inkább a sziget északi felében találtunk késővaskori telepre utaló nyomokat. A lelőhely északnyugati negyedében, egy IX. századi temető feltárásakor került elő két késővaskori ház és egy fazekaskemence (8. kép). A XIX. század közepéig ezen a területen volt a Garabonc falu. 2. objektum (3. kép 1.) Feltűnően hosszú, földbe mélyített ház. Lekerekített sarkú, téglalap alakú, amelynek foltját már 25—30 cm mélységben meg lehetett figyelni. A ház északi oldala kissé egyenetlen, míg a többi oldal szabályosan, egyenesen fut. Mérete: 610x280 cm, nyugat—kelet hossztengelyű. Oldalai mindenhol enyhén szélesedőek. Alja csaknem teljesen vízszintes, a padló szintjét a természetes homoktalaj képezte. Középen azonban valamivel keményebb talajt találtunk, itt barnás-sárgás löszös talaj húzódott a padlón. A ház rövidebb oldalainál egy-egy nagyméretű cölöplyukat figyeltünk meg: a nyu-