Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Horváth László: Késővaskori ház- és településtípusok Dél-Zalában

Késővaskori ház- és településtípusok Dél-Zalában 61 A ház betöltéséből nagyon sok edénytöredék került elő és a legtöbbjük grafitos csuprok töredéke. Közöttük egy fekvő S-alakú pecsételt díszítésű is van. A következő leletek méltók még említésre: vasár, csontból készült simító, 4 orsógomb, néhány kisebb vassalak, egy fazekaskemence tüzelőrostélyának töredéke. A leleteket az LT— С periódus közepére keltezhetjük. 4. objektum (5. kép 3.) Szabályos, lekerekített sarkú, téglalap alakú földbe mélyített ház. A fekete elszíneződésű objektum bejárata a délnyugati saroknál volt, ahonnét egy 65 cm mélységű padkás rész húzódott a ház déli szélén. A ház vízszintes alja, amelyet természetes homokos talaj képezett, 105 cm mélységű. Hossztengelyében egy-egy cölöplyuk nyoma látszódott, a cölöpöknek ásott gödör határozottan elkülönült a cölöpök szerves anyagának nyomától. A ház betöltése egységes, erősen faszénszilánkos volt, de a legtöbb cserép a 60—80 cm mélységből került elő. Az egységes, szürke betöltésből a következő említésre méltó leletek kerültek felszínre: aránylag sok korongolt és korongolatlan edénytöredék, közöttük egy körkörös pecsételt díszítésű is van; agyagnehezék, orsógomb töredéke, csontár, őrlőkő töredéke, több vassalak, félig megmunkált agancstöredék, fenyőgyanta maradványai, kevés paticstörmelék, több állatcsont. A ház korát a grafitos anyagú peremtöredékek alapján az LT—C> periódusra keltezhetjük. 4. Balatonmagyar ód—Kiskányavár Az előző lelőhelytől, a Kányavár szigettől keletre helyezkedik el, és a kettőt egymástól az egykori Balaton belső öble választotta el. Ez a lelőhely tulajdonképpen a magyaródi földhát nyugatra benyúló része. A félszigetszerű nyúlvány legmagasabb pontján folytattunk nagyobb ásatást („Kiskányavár A"), míg északabbra, a „Kiskányavár B" elnevezésű részen csupán néhány szondázó árkot húztunk. Az előző területen négy késővaskori házat és egy házrészletet tártunk fel, az északabbi részen pedig egy házrészlet került feltárásra (4. kép). A „Kiskányavár A" lelőhely késővaskori objektumainak összesítő térképét a 6. képen mutatjuk be. Kiskányavár A 4. objektum A szántás csaknem teljesen megsemmisítette a szabályos, lekerekített sarkú téglalap alakú házat. A ház 400x240 cm méretű, délnyugat—északkelet hossztengelyű. Erősen ledöngölt, homokos padlója a középen kissé teknős aljú, mélysége 40—45 cm között váltakozott. Cölöplyukat nem találtunk. A ház szürkés betöltéséből néhány cserép és vassalaik került napvilágra. A jellegtelen edénytöredékek alapján inkább a késő vaskor végére keltezzük az objektumot. 18. objektum (7. kép 4.) A nagyméretű, téglalap alakú ház hossztengelye nyugat—kelet irányú, imérete 45 cm mélységben 590x320 cm volt. Oldalai kissé kifelé dőlnek, a padlószint mélységében a ház alapterülete: 540x290 cm. A hossztengelyben lévő két nagyméretű cölöplyuk betöltése erősen faszénszilánkos, és arra utalhat, hogy a ház leégett. Az egész objektumot szürkésfekete föld töltötte ki, a 110 cm mélységű padlószinten pedig egy feketébb, égett szervesanyagra utaló réteg feküdt. Ennek vastagsága középen 15 cm volt és az oldalak felé kissé megvastagodott. Minden valószínűség szerint ez a réteg a leégett és beszakadt tetőszerkezet maradványa. A lakóház bejáratát jelölheti az a lépcsőzetes rész, amelyet a ház északnyugati sarkában találtunk. Mélysége 80 cm, vízszintes, éles széllel süllyed a padlószinthez. A ház betöltéséből nagyon sok jellegzetes LT—D edénytöredék került elő: besimított díszítésű; grafitos hombár töredékei, a töredékeken a szétrepedt részeket összefogó vaskapcsok nyomaival; sárgás és vöröses színűek. Három orsógomb, vasár, bronzolvadék, s egy gombosvégű vaskés került felszínre még ebből az objektumból. 23. objektum, Ez az objektum, idő hiányában nem lett teljesen feltárva. A szelvénybe az objektum T-alakú része nyúlt be: déli vége folyosószerűen csatlakozik a kiszélesedő és mélyebb északi részéhez. A „folyosószerű" része, amely feltehetően a ház bejárata volt, fordított trapézkeresztmetszetű 70 cm mély. míg az északi rész 100—105 cm mély és töknősaljú. Csupán néhány cserepet és egy orsógombot találtunk a feketés betöltésben. Az objektumot az LT—D periódusra keltezhetjük. 37. objektum (7. kép 3.) Erősen leikerített sarkú, kissé szabálytalan, 395x230 cm kiterjedésű ház. Keleti végén 260 cmnyire kiszélesedik. A ház kelet—nyugat irányú tengelyében helyezkedik el a tetőszerkezetet tartó oszlopok két gödre. A keleti oldalon, kissé a középvonaltól délre találtuk meg az egyik cölöplyukat, mely 50 cm átmérőjű, lekerekedő sarkú, négyzet alakú gödör. Alján, 144 cm mélységben azonban már csak 25—22 cm átmérőjű. A nagyobb átmérőjű gödör 110 cm mélységben ér véget. A nyugati házszélnél talált másik cölöplyuk 60x50 cm átmérőjű, 136 cm mély. A ház padlója a keleti felében meszes, habarcsos, keményre döngölt, míg a nyugati felénél homokos, agyagos. A ház közepén, a padlószinten 40x30 cm-es átégett folt volt. Az objektum betöltése szürke, hamus, paticstör-