Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Kapillerné Megyei Anna: Adatok egy kisváros közlekedéstörténetéhez. (Bérautósok Zalaegerszegen a két világháború között)

230 Kapülerné Megyeri Anna zott csökkentésétől, mert „ha a szabad versenyt megakadályozzák, a taxisok kartellbe tömörülését segítik elő". Ha az engedélyek számát csökkentik, „nem fognak a kocsitulajdonosoik oly nagy gondot fordítani azokra". Megtudjuk azt is, hogy a bérautótulajdonosok eddig pontos adófizető alanyok voltak, ám kérdés, ha sokan lesznek, azok maradnak-e? Végül is az iparosok megélhetését biztosítandó, az engedélyezhető bérautók számát 18 db-ban állapították meg. Ez a szám a háborús években tovább nem növekedett; néhány tulajdonosnak két-három autója és alkalmazottja volt. Az egyik leg jobbmódú iparos az 1897-ben született Szökrönyös Pál volt. Lakatosműhelye mellett két cséplőgéppel dolgozott. 1928-ban vásárolt, s ekkortól vezetett autót. 1940 körül már három autóval fuvarozott, kettővel a platzról, eggyel otthonról. A háború miatt ekkor már nem lehetett autógumit kapni, ezért ha fuvarozni akartak, autót kellett vásárolniuk akár csak a négy gumijáért. Így előfordult, hogy garázsukban még két autó is állt. Szintén az elsők között kezdett Schreiner István. Fivérével közösen 1926-ban vásároltak autót, O. M. márkájút. Ehhez anyagi lehetőséget egy cséplőgép teremtett számukra. A személyszállítással nagyon sok pénzt kerstek. Ebből két házat, és 1935-ben malmot vásároltak. Schreiner István 1940-ig még fuvarozott háztól — főként vidékre, majd a malmot eladva fakereskedő lett. Az О. M. autó után — melyet alkatrészhiány miatt adott el — az egyik tönkrement fiákeres Steyr autóját vásárolta meg. Később Chevrolet, Chrysler, Peerles és Delage autói volt, 1940-ben vásárolt Mercedesével már nem fuvarozott. A valóban csak személyfuvarozásból élő Inkovits Ferenc 20 éves korában váltott iparengedélyt, 1931ben. Előtte lakatosként próbált elhelyezkedni, de Egerszegen akkoriban nem volt munkalehetőség. Ezért Budapesten vállalt munkát a Gráf és Stift autószerelő műhelyben. Három hónap múlva a Kerber sofőriskolába ment, ahol három hétig autókat javított, s közben levizsgázott vezetésből. Rövid ideig tartó sofőrösködés után visszatért Zalaegerszegre, ahol a Schütz áruház és kékfestőgyár gazdag tulajdonosának autóját vezette. Az munkájával megelégedve fölajánlotta neki, hogy jótáll érte. így vette első autóját, egy 521-es Fiatot 6950 pengőért a Király garázsban Pesten. Elmondása szerint 6 üléses, válaszfalas, úri autó volt. öt év múltán 1500 pengőért adta el, de nem Egerszegen az itteni konkurrenciának, hanem Hévízre. Adóssága fejében egy évig ingyen fuvarozott a Schütz cégnek. (Hasonló módon jutott első teherautójához Mihalecz József kereskedő 1931-ben. Brandi Móric zsidó bőrkereskedő állt jót érte. Ennek fejében „megmozgatta" az üzletét. Nyers bőröket szállított Pestre a bőrgyárba, s helyettük kikészített bőröket szállított vissza az egerszegi bőrkereskedőnek, aki így mindig jó minőségű áruval tudta ellátni a város és a falvak cipésziparosait. Mihalecz József jól keresett, 1935-ben már személyautót is tudott vásárolni.) . Inkovits Ferenc is vásárolt másik autót 1935-ben, egy négyszemélyes Fiat Balillát, 4800 pengőért. Szűk volt és kicsi, de szerette, mert ha valahol megsüllyedt a rossz úton, egyedül is ki tudta emelni. Ettől kezdve mindig két autóval fuvarozott. 1936-tól a már ismert Némethy Ignác kuncsaftkörét vette át. Főként az akkori „úri" osztály képviselőit szállította: megyei és városi tisztviselőket, ügyvédeket, orvosokat, politikusokat. Ekkor vette vadonatúj Mercedes autóját 10 500 pengőért. Később is Mercedest vásárolt, mert ezek erős, kényelmes autók voltak. A második világháború idején a sofőrök egy részét és autóikat is bevonultatták. Így járt Inkovits Ferenc 1942-ben, valamint több sorstársa. A szerencsésebb, itthon maradt bérautósok is küszködtek az alkatrészek, az autógumik és a benzin hiánya miatt. Autóik később pedig a német, majd a szovjet hadsereg gépjárműállományát gyarapították. A felszabadított Zalaegerszegen 1945 áprilisában egyetlen használható autó sem maradt. 1. melléklet Bérkocsitulajdonosok Zalaegerszegen 1924-ben: Fercsel Sándor Gergácz József özv. Horváth Józsefné Horváth József Némethy Ignác Simon Pál Sipos János Steiner Károly Szabados János özv. Szakonyi Istvánné Szakony József Szakonyi József Szávitsek Antalné Szocsák Lajos id. Szökrönyös József ifj. Szökrönyös József Bérkocsitulajdonosok 1931-ben : Gergácz Ferenc Kámán János Sipos József Steiner Károly Szabados János Szakonyi Gyula Szökrönyös József