Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

H. Simon Katalin: Neolit és rézkori települések Tekenye határában

Neolit és rézkori települések Tekenye határában 11 4. Fazekak A fazekakat szájnyílásuk nagysága szerint három csoportba osztottuk. Lelőhelyünkön sokféle variációban találkozunk velük. A késői, a lengyeli kultúra III. fázisába sorolható töredékektől igen nehéz volt elválasztani e periódus leleteit, ugyanis a formák tovább élnek. Az elkülönítésnél fő szempontunk a szalagfül hiánya vagy megléte volt. A szalagfüles edényeket — mint látni fogjuk — a késői periódusba sorolhatjuk. Kisméretű fazekak (szá: 10 enwg) a) tölcséres nyakú, gömbös hasú fazekak bütyökfogóval vagy anélkül: 6. k. 7. (17. obj.); 7. k. 4—5. (18. obj.); 15. k. 4. (21. obj.); 17. k. 3., 8., 10. (22. obj.); 20. k. 7. (24. obj.); 26. k. 7., 29. k. 4. (szórvány). b) hengeres nyakú, öblös hasú fazekak: 6. k. 11. (17. obj.); 22. k. 2. (31. obj.); 23. k. 6., 11. (34. obj.) c) egyenes, illetve tölcséres nyakú, a perem külső szélén ujjbenyomással tagolt, bordával díszített fazekak: 22. k. 1., 28. k. 4. (31. obj.); 29. k. 5. (szórvány). d) szűkülő szájú fazék: 23. k. 9. (34 obj.) A közepes méretű fazekakat (szá: 11—15 cm) a tölcséres nyakú, gömbös hasú példányok képviselik: 6. k. 8. (17. obj.); 15. k. 2., 6. (21. obj.); 19. k. 1. (23. obj.); 22. k. 4. (33. obj.). Nagyméretű fazéktípusok (szá: 15 cm-nél nagyobb) a) egyenes, ül. tölcséres nyakú, a perem külső szélén ujjbenyomással tagolt, bordával díszített fazekak: 8. k. 7. (18. obj.); 28. k. 6. (31. obj.) b) szűkülő szájú típus: 23. k. 5. (34. obj.) c) hengeres nyakú, öblös hasú fazéktípus: 23. k. 8. (34. obj.) d) tölcséres nyakú, bikónikus hasú fazék: 17. k. 1. (22. obj.); 18. k. 7., 8. (22. obj.) 5. Amforák, palackok Leleteinkhez hasonló típusú amforákkal, palackokkal találkozunk Aszódon, a Dél-Dunántúlon és Falkenstein-Schanzboden leletei között (KALICZ 1985, 44.; ZALAI—GAÁL 1982. 8. kép 5.; NEUGEBAUER—MARESCH 1983—84, 2. t. 5.). A Tekenyén előforduló példányok a következők: 7. k. 6., 8. (17. obi.); 7. k. 2., 7.; 10. k. 2. (18. obj.); 17. k. 6. (22. obj.); 22. k. 9. (33. obj.); 23. k. 1.; 25. k. 1. (34. obj.); 29. k. 2. (szórv.). 6. Tárolóedények A tárolóedények — hasonlóan az alább tárgyalandó csészék, bögrék és miniatűr edények — esetében új formáikkal nem találkozunk: az eddig tárgyalt edénytípusok variánsainak tekinthetők. a) egyenes vállú, öblös hasú forma: 6. k. 9—10. (17. obj.); 10. k. 8. (18. obj.); 15. k. 7. (21. obj.). b) bikónikus tárolóedény, a has törésvonalán bütyökfogó: 16. k. 6. (22. obj.). 7. Csészék, bögrék a) tölcséres nyak, gömbös, ül. bikónikus has: 6. k. 5. (8. obj.); 18. k. 4. (22. obj.); 23. k. 4. 7.; 25. k. 9. (34. obj.); 26. k. 9. (szórvány). b) hengeres nyakú, öblös hasú változat: 25. k. 3. (34. obj.) c) hengeres felsőrész, fordított csonkakúpos alsórész: 25. k. 6. (34. obj.) d) félgömb alakú típus: 10. k. 4. (18. obj.); 15. k. 3. (21. obj.) 8. Miniatűr edények Típusuktól függetlenül ide soroltuk azokat az edényeket, melyeknek jellemző átmérője 3—4 cm közt van. • a) bikónikus csészék: Bütyökdíszítéssel a hasvonalon: 17. k. 7., 9. (22. obj.). Bütyökdísz nélkül: 14. k. 8. (21. obj.); 26. k. 6. (szórvány). b) tölcséres nyakú edénykék: 7. k. 9. (18. obj.); 19. k. 6. (23. obj.) Kerámia-technika Lelőhelyünk eddig tárgyalt kerámiaanyagára jellemző, hogy az edények általában közepes vagy vastag falúak; finom, vékony falú kerámia csak kisebb mennyiségben fordul elő. Az edények színe a sárgásbarnán, téglavörösön keresztül a szürkésbarnáig terjed. A soványítóanyag homok vagy kerámia-zúzalék volt. Az edények közepesen vagy annál gyengébben égetettek. A kerámia-zúzalékkal való soványítás a Dunántúlon korábban ismeretlen volt. A lengyeli kultúrát követően a Balaton I. csoportban

8

, majd a Boleráz-csoportban (MEDOVIC 1974, 108.) és az Al-Duna vidékén a Cernavoda Ill^kultúrában (MORINTZ—

ROMAN 1968, 89., 92.) jelenik meg ez a típusú soványítás. Díszítés a) Plasztikus díszek Különböző nagyságú bütyökdíszek fordulnak elő szinte valamennyi típusú edényformán. Megjelenésük az edények peremén vagy annak közelében, illetve a has törésvonalán vagy annak közelében jellemző. Az átfúrt bütyökfül meglehetősen ritkán jelenik meg (15. k. 2.), az átfúratlan általános. A plasztikus díszek közé tartoznak a „csőrös" edényfülek is (6. k. 6.; 12. k. 7.; 20. k. 8.; 25. k. 6.). Előfordulnak lapos, hárornszögalakú, átfúratlan fülek is (pl. 6. k. 8.). A fentiek a lengyeli kultúra egész elterjedési területén általánosan jellemzőek. Ujjbenyomkodásokkal tagolt plasztikus bordadíszt találunk különböző méretű fazekak pereimének külső szélén (8. k. 7.; 22. k. 1.; 28. k. 4.; 29. k. 5.; 28. k. 6.). Analógiájuk Szlovákiában Trako-