Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

H. Simon Katalin: Neolit és rézkori települések Tekenye határában

10 H. Simon Katalin Feltétlenül kiemelésre érdemes az a megfigyelés, mely szerint a 17. objektum (a korai lengyeli kultúrába tartozó ovális gödönház) K-i végén, a padlón rézsalak fordult elő. A lelőhely bolygatott volta miatt ez, sajnos, további értékelésre nem alkalmas. A leletanyagban nem túl nagy számban, de előfordulnak agyagkanalak töredékei is [10. k. 4. (18. obj.), 15. k. 3. (21. obj.), 24. k. 9. (34. obj.)]. A? agyagkanalak egyaránt tartozhatnak a lengyeli kultúrába és a Balaton I. csoportba; a kőeszközök a fentieken kívül a bolerázi csoportba is. Ezért e leleteket a továbbiakban részletesen nem tárgyaljuk. A leletanyag értékelése A tekenye—öcséi lelőhelyen a lengyel kultúra leletanyaga képviselt a legintenzívebben, ezért az értékelésnél a fő hangsúlyt erre helyezzük.

6 A lengyeli kultúrát képviselő leletek a következő objektumokból származnak: 6., 7., 8., 10., 11., 13., 15., 16., 17., 18., 18/a., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 26., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 36. A lengyeli kultúra korai szakaszának leletei 1. Csőtalpas edények A lengyeli kultúra késői időszakába sorolható — később tárgyalandó — harangos csőtalpas edények kivételével ez az edénytípus a kultúra élete során, annak egész elterjedési területén sokféle változatban létezaik. Lelőhelyünkön is több variáns figyelhető meg [9. k. 6. (17. obj.); 15. k. 10. (21. obj.); 19. k. 9., 11, (23. obj.); 20. k. 3., 9. (24. obj.); 22. k. 10. (33. obj.); 25. k. 12., 26. k. 1., 3. (34. obj.)]. Nagy valószínűséggel a csőtalpas edények közé tartozik az a táltöredék is [7. k. 1. (17. obj.)], melynek analógiáját azonban a csőtalp nélküli tálak között éppúgy megtalálhatjuk, mint a csőtalpas edények között (ZALAI—GAÁL 1980a 1. kép 5., DOMBAY 1960. LXII. t. 1., KALICZ 1985. 29. kép 7.). Csőtalpas tálaik részei voltak a következő töredékek is: 25. k. 7., 8. (34. obj.); 26. k. 11. {szórvány). Leleteinkkel rokon formák jelennek meg Magyarországon Aszód és Zengővárkony, {KALICZ 1985. 45. kép 4., 7„ 8., 11., 12., 14.; ZALAI— GAÁL 1980b 1. t. 1—3., 6—9.). Szlovákiában Szőgyén (Svodín) leletanyagában (PAVÜK 1981. 5. ábra 11.), melyek a lengyeli kultúra I. fázisát képviselik. (KALICZ 1985. 77.) 2. Tálak Sokféle változatukkal találkozunk lelőhelyünkön: a) ívelt alsó- és felsőrészű tálak éles haséllel: 10. k. 3„ 5., 7., (18. objektum); 16. k. 1., 18. k. 3., 5. (22. objektum); 19. k. 3., 4., 8. (23. objektum); 20. k. 1. (24. objektum); 26. k. 8. (szórvány). Hasonló példányok fordulnak elő Aszód, Szőgyén és a szintén Lengyel I.-időszakot képviselő alsó-ausztriai Falkenstein-Schanzboden, illetve Unterpullendorf lelőhelyeken is. (KALICZ 1985. 31. kép 2.; 35. kép 3.; 46. kép 1.; PAVÚK 1981. 5. ábra 17.; NEUGEBAUER—MARESCH 1983— 84. 3. t.; OHRENBERGER 1969. 4. á. 6., 7., 8., 9.) Utóbbi lelőhely szintén a lengyeli kultúra I., pontosabban Ib. fázisába tartozik. (NEUGEBAUER—MARESCH 1983—84. 194.) Ez a táltípus a lengyeli kultúra III. fázisában is kimutatható (RACZKY 1974. 17. k. 2., 11. k. 5.), ugyanúgy, mint a b) fordított csonkakúp alakú tálaké. (RACZKY 1974. 10. k. 10.; 14. k. 9.; 17. k. 5.) Ezek a következők: 8. k. 6. (18. objektum); 14. k. 4., 5. (21. objektum); 16. k. 5., 17. k. 5. (22. objektum), valamint ugyaninnen a 17. k. 4. és 11. ábrán látható tálak; 19. k. 2. (23. objektum), 23. k. 3., 25. k. 10. (34. objektum). Ez a tálforma Aszódon is a gyakori tálformák közé tartozik. (KALICZ 1985. 43,, 37. k. 2., 53. k. 8—10.) c) gömbszelet alakú tálak: 8. k. 10. (18. objektum); 28. k. 2. (18/a. objektum); 18. k. 1—2. (22. objektum); 22. k. 7. (33. objektum); 25. k. 2. (34. objektum). Ennek a típusnak nagyobb méretű variánsa is megjelenik: 28. k. 7. (31. objektum); 25. k. 13. (34. objektum). d) félgömb alakú tálak: 7. k. 3. (17. objektum); 8. k. 4., 8., 9. (18. objektum); 19. k. 5. (23. objektum); 22. k. 3. (33. objektum). Félgömb és gömbszelet alakú tálaik előfordulnak Aszódon

7 és Falkenstein-Schanzboden leletanyagában (NEUGEBAUER—MARESCH 1983—84. 4. t. 7.) és továbbélő forma a Lengyel IH.-időszakban is. (RACZKY 1974, 189.) e) szűkülő szájú tálak: 11. k. 2. (19. objektum); 14. k. 7. (21. obj.). Ritka forma a lengyeli kultúra I. periódusába sorolt aszódi leletanyagban is. (KALICZ 1985, 43.) Tekenyén mindössze a fenti két példány sorolható ide. Továbbélő forma (RACZKY 1974, 11. kép 6., 12. kép 7., Ш. 199.). f) különleges forma: 28. k. 3. (31. objektum). Egyelőre pontos párhuzam nélkül áll és csak feltételesen soroltuk a lengyeli kultúra korai szokaszának emlékanyagába. 3. Gomba alakú edények: 11. k. 1. (19. objektum); 16. k. 7. (22. objektum). Magyarországi hasonló korú példányok Aszódon, illetve a Dél-Dunántúlon ismertek. (KALICZ 1985, 52. k. 4., 55. k. 3.; ZALAI—GAÁL 1982, 3. kép 1., 7. kép 3., 4.; 8. kép 1.; 10. kép 5.) Jellemzőiket Kalicz Nándor foglalta össze. (KALICZ 1985, 43—44.) Alsó-Ausztriában Falkenstein-Schanzboden lelőhelyről ismert. (NEUGEBAUER—MARESCH 1983—84, 2. t. 8.)