Kovács Zsuzsa: Göcseji Falumúzeum. Kiállításvezető (Zalaegerszeg, 2008)

GÖCSEJI FALUMÚZEUM A két ablak között volt a szoba egyik legszembetűnőbb része, itt kaptak helyet a vallásosság tárgyai és a búcsúi emlékpoharak is. A bemutatott család, bár jó módú, nincs tisztaszobája, ezért díszes ágyneműiket abban a szobában tartják, amit hétköznapokon is használni kénytelenek. A díszes párnákkal felvetett ágyat nem, hanem csak a másikat használják alvásra, amit napközben egy egyszerű kékfestővel takarnak le. A szoba mellett, a füstöskonyhában ünnepi főzés jelenetét látjuk, hiszen az elképzelt lánykérés története szerint az áldomáshoz meg is vendégelik a kérőket. A szégyenkező menyasszony magától nem ment volna abba a helyiségbe, ahol a vendégek ültek, ezért külön feladatot találtak neki, megkérve, hogy vigye a szobába a bort, vagy az elkészült ételt. Ekkor lehetőségük volt a kérőknek, hogy szemrevételezzék a piruló fiatal lányt, vagyis meggyőződjenek szorgalmáról, dolgosságáról. A konyhában úgynevezett stelázsit használtak az edények tárolására, amit a kemence melletti fal mellé állítottak. A falon vízhordó ruci és kovászfa lóg, alatta pedig a vizespad áll, amin vizeskorsók és tejesköcsögök sorakoznak. A kemence tetején lefordítva állnak a fazekak, a padkáján pedig, egy kis szalmaedényben tartja a háziasszony a főzéshez állandóan szükséges sót. Az esti munkához a fokla fénye ad halvány fényt. Fokla A petróleumlámpák elterjedését követően is még sokáig a konyhák világítóeszköze maradt a fokla. A foklát, vagyis a gyantás, ezért jól égő, vékony, hasított fenyőfa lécet a foklatartóba tették és folyamatosan cserélgették, ahogy égett. A konyhában látható foklatartó magassága állítható, a múzeumi házakban azonban még más típusokat is lehet látni. A felsőszenterzsébeti ház konyhájában látható egy nagyon egyszerű foklatartó. Ez egy fatalpba szúrt ág, aminek a hasítékába kerül a fokla. A konyha mellett a családnak egy viszonylag nagy méretű kamrája van, ahol elférnek az élelmiszerek és a szerszámok is. Mindjárt a bejárattal szemben helyezték el a négy kisajtóval ellátott gabonatartó hombárt. A kis ajtók mögött, egymástól fa deszkákkal elválasztott rekeszekben külön-külön tárolták a zabot, a rozst, az árpát, a búzát. A hombár előtt szalmából készült terménytároló kópicok, káposztás hordó, kukoricamorzsoló szék, a fal mellett pedig már lisztesládaként szolgáló, régi tulipános ládák állnak. A bejárattól balra, a gerendára akasztva lóg a kenyértartó.