„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Csertán Ferenc: 20. századi zalai történet

„Messzeségre váró, kitágult szemekkel sietünk le a partra, darócba bújtatott, sok ványadt kubikos." Gérecz Attila: Szenelés, 1954. CSERTÁN FERENC: 20. SZÁZADI ZALAI TÖRTÉNET Visszaemlékezés Előszó Nem születtem szerencsés csillagzat alatt. Életem nagy részét „nép­ellenségként" kellett leélnem. Zalában, közelebbről Nemesapáti községben láttam meg a napvilágot. Családom középbirtokosként itt gazdálkodott kb. 400 hektáros területen. A 20. századi tatárjárást 10 éves fejjel éltem meg, ettől kezdve nemze­ten belüli „kisebbségi" sors jutott osztályrészemül. Amit bűnömül róttak fel, hogy ti. a „kizsákmányoló" osztályhoz tartozom, annak előnyeit gyermekko­rom háborús éveiben nem volt módomban élvezni, viszont hátrányait évtize­deken át el kellett viselnem. Mindennek ellenére nem vallom a káderezések kárvallottjainak ironikus panaszát, hogy „rosszul választottam meg a szülei­met". Meghatározó élménye volt életemnek az a meleg családi légkör, amelybe Isten kegyelméből kerülhettem. E légkör nem korlátozódott a közvetlen csa­ládra, környezeti kisugárzása, amely édesapám szociális érzékenységéből és segítőkészségéből fakadt, még a legkomorabb időkben is bizonyos védőer­nyőt nyújtott. Részlegeset persze, mert amíg környezetünk, a falu népe mindig maximális jóindulatot tanúsított, a központi intézkedések a „nyulat bokrostól" elvet igyekeztek végrehajtani és végrehajtatni. Az elmondottak alapján vált lehetővé, hogy egészen a 80-as évek elejéig kihúzzuk régi falunkban, ami még sportteljesítménynek sem lebecsülendő. Gyermekkorom játszó- és érdeklődési területe a gazdaság volt, az a mezőgazdasági, közép-, kis-üzem, amelyet Édesapám egyszemélyben vezetett, s ahol úgy 20-25 család talált megélhetést. Nem volt egyetlen adminisztratív alkalmazott sem. Számvitel, bérelszámolás, levelezés és szakirányítás mind az ő feladatát jelentette. Két major tartozott az üzemhez, mindegyikben egy­egy „gazda" segített az irányításban, akik a mai fogalmak szerint részlegve­zetőnek felelnének meg. Szezon időben Apám munkaideje reggel 5-től este 10-ig tartott, nyaralásról, hosszabb távollétről nem lehetett szó. Mi gyerekek 55

Next

/
Thumbnails
Contents