„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Molnár István életrajz

MOLNÁR ISTVÁN Molnár István Albert 1921. május 4-én született Debrecenben jómódú cíviscsalád gyermekeként. Apja id. Molnár István földbirtokos, a debreceni nagytemplom presbitere, anyja Gyó'ri Mária. Tanulmányait szülővárosában végezte, a Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett diplomát, majd Csurgóra került tanítani. Ott ismerkedett meg László Magdolnával, akivel házasságot kötött, majd 1948-49 körül Keszthelyre költöztek. Molnár István a Gazdasági Akadémia tanára, később a Délnyugat Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója lett. Keszthelyen, 1949-ben született első gyermekük István, majd 1952. febr. 15-én György. 1956. október 14-én alapító tagja volt a keszthelyi Petőfi Körnek, a forradalom napjaiban a Mezőgazdasági Akadémia és a városi forradalmi tanács tagjává választották. November 4. után úgy érezte, menekülnie kell. Egy egyetemista fiúval, Régért Emillel 1956 késő őszén indultak el Jugoszlávia felé. Felesége a két gyermekkel nem vállalta a menekülést, itthon maradt. Molnár Istvánt távollétében a Győri Katonai Bíróság - Fejes Lajos alezredes és társai perében, ahol a 16. rendű vádlott volt - nyolc év börtönre, egyes jogainak hatévi eltiltására és teljes vagyonelkobzásra ítélte, melyet a másodfokú bíróság is helyben hagyott.

1 Feleségét és gyermekeit kirakták az egyetemtől kapott lakásból, s a Georgikon utcában, egy lepusztult épületben kaptak egyszobás szükséglakást. Molnár Istvánnét elbocsátották biológia tanári állásából is, csak napközis nevelő lehetett. Idegileg, egészségileg teljesen tönkrement. Molnár István Jugoszláviában menekülttáborba került, ahonnan 1957 nyarán Kanadába települt át. Először egy farmernél talált munkát, aki a legalantasabb feladatokat bízta rá, és sokszor megalázta. Közben kitartóan tanulta az angol nyelvet és gyűjtötte a pénzt, hogy a családját kivitethesse Kanadába. Később - egy újságban olvasott álláshirdetésre jelentkezve - a brooks-i ker1 Ld.: 1956 kézikönyve. Megtorlás és emlékezés II. Bp. 1956-os Intézet, 1996. 293.P. 15З