„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Czeglédi Edit: Naplótöredék 1956-ból

NAPLÓTÖREDÉK 1956-BóL 1956. december 13. Gerőnek volt képe visszajönni Budapestre, ezek szerint még mindig pályázik valami vezető szerepre. A pesti nép azonban legyőzhetetlen! Azt mondják, ott még mindig a „Szabadság vagy halál" jelszó bírja kitartásra a munkásságot. Egyébként olyan jelszavak is hallatszanak: „Oroszok, menje­nek haza, tartson velünk Vas és Zala!" Ma megint volt itt is tüntetés, amelyet a ruhagyári dolgozó nők kez­deményeztek. A műszakot 1/2 2-kor fejezték be, de mire kijöttek a gyárból, a tankok már kint voltak az úton. A Csány téren mégis felolvasta valaki a pesti nők követeléseit és elhangzott a Nemzeti dal. A tankok kiszorították a tüntető­ket a Csány térről az Ady utcába, de a kerteken keresztül mégis visszajutottak a Fő utcára. A tömeg nem akart mozdulni, s akkor ködgyertyákkal, könnyfa­kasztó gránátokkal, pukkancsokkal sikerült szétszórni a népet. Ennek a kis beavatkozásnak a szenvedő alanyai a tankokon levő orosz katonák lettek, mert nem menekülhettek a füstből, s ők könnyeztek legjobban. Az egyik oroszhoz még a tüntetés előtt odament egy kicsi gyerek, s a csizmáját kezdte rugdosni. Az orosz felkapta a kisfiút és nevetve mondta: „Malenkij fasiszt." Hát, fasiszták vagyunk? Igen! Mindenki, aki a hazáját sze­reti és küzd a függetlenségért, az fasiszta, az a csőcselék tagja. Ismét áramszünet van, nem tudok tovább írni. 1956. december 16. Reggel 5-6 perccel nyolc óra előtt indultunk Zsuzsával iskolába. A fiúk azzal fogadtak, hogy kár volt sietni, még mindig nem lesz tanítás! 11 óra felé az orosz városparancsnok és még három katona jelent meg. Egy kis beszélgetésre hívtak mindenkit, s mondták, hogy kíváncsiak a véle­ményünkre. A városparancsnok 42 50 év körüli, nagytermetű, kopaszodó férfi - legalább egy óra hosszat beszélt. Elmondta, hogy a szovjet csapatok azért jöttek Magyarországra, hogy segítsenek megvédeni a demokráciánkat a fasisz­ták támadásától. Minden mondata a fasiszta szóval kezdődött. Utána mond­ták, hogy kérdezzünk, senkinek ebből bántódása nem lesz. De hiába kérdeztek a gyerekek, mindenkinek kitérő választ adott. Én is jelentkeztem felszólalásra, és mivel a többiek arra biztattak, hogy tolmács nélkül beszéljek, oroszul mondtam el a kérdéseimet. „Én még mindig nem értek néhány dolgot. Miért kellett Önöknek lerombolni a fővárosunkat, hogy néhány fasisztát megöljenek? Észrevették-e, Medvegyev alezredes loi

Next

/
Thumbnails
Contents