„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Illés László: Emlékezés múlt időkra

ILLÉS LÁSZLÓ A kitelepítésükről szüleim soha semmiféle hivatalos okmányt nem kaptak; egyszerűen „Tito-kémeknek" minó'sítették őket, noha semmiféle kapcsolatuk nem volt a jugoszláv határ túloldalán, Radamosban élő, igen távoli rokonokkal. Az ún. Kominform-határozat után a Magyarországról szított ellenséges propaganda légkörében alakult ki az a hisztérikus hangulat, amely szinte hadiövezetté változtatta a déli határsávot. Gyakran előfordult ott lövöldözés is. A mesterségesen szított félelem agresszív indulatokat szült, a védelmi hatóság betonutakat, laktanyákat, bunkereket telepíttetett a Mura és a Dráva lápos, ingoványos árterületén. Ennek során került sor a kitelepítésnek

15 nevezett, emberiség-ellenes, hivatalból elkövetett köztörvényes bűncselekményekre is. A kitelepítés lebonyolítását a helyi hatalom két szempontból is alaposan kihasználta. Egyrészt a termelőszövetkezetek erőszakolt megalakításával szembeni ellenállást igyekezetek megtörni, ezért kellett a paraszti lakosságot megfélemlíteni. De szerepet játszott a bűntényben a „szövetségessel való rivalizálás" is, vagyis a Nemzeti Parasztpárt félreszorítása. Ezért telepítették ki Ihász N.-t is, aki a lenti-i járás parasztpárti szervezete elnöke volt, de a párt több más tagját is elvitték Apám különösen szálka lehetett az MKP szemében, mivel az 1947-es választásokon, a megyei listán a 39. volt, és kétségtelenül az ő szervező munkája nyomán történt, hogy a Barankovics-párt

16 által uralt Zalában, Szíjjártóházán a Parasztpárt győzött. Ez kiváltotta a helyi MKP párttitkár féltékenységét. De mi volt vajon a vétke szomszédunknak, a szintén szegény sorsú Darabos Józsefnek, akit a politika soha sem érdekelt, minden örömét négy gyermekében és néhány kaptárnyi méhesében lelte. Igaz, legidősebb lánya, Jolán a határon túlra került, Göntérházára ment férjhez. Vagy elég ürügy volt-e a Magyar család kitelepítésére a férj csendőr múltja, akit még 1934-ben (!) távolítottak el igen alacsony beosztásából, italozása miatt? A helyi „kivitelezés" azonban konkrét személyek tevékeny közreműködésével zajlott le, s ebben a személyi gyűlölködések és érdekek játszották a fő szerepet. A falu legszegényebbjeihez tartozó apám esetében az, hogy a Nemzeti Parasztpárt híveként 1945-ben nem volt hajlandó belépni a kommunista pártba, amelynek helyi párttitkára (Sz. P.) leventeoktatóként ugyan híven kiszolgálta a Horthy rendszert, (a vele egy házban lakó öccse volt a nyilas faluvezető), majd az oroszok bejövetele után hirtelen eszébe jutott 1919-es „vörös" múltja, (amiért annak idején kitiltották Budapestről), és ritka erőszakossággal 15 A kitelepítések során a Rákosi-rendszer a politikailag veszélyesnek minősített rétegektől, az un. osztályellenségtől kívánt megszabadulni. E módszernek több jogi fokozata volt, a jugoszláv határ környékének lakosságát elsősorban zárt hortobágyi munkatáborokba deportálták. A legtöbb embert Magyarország déli és nyugati határsáyjából telepítették ki. 1 Demokrata Néppárt 26