„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Illés László: Emlékezés múlt időkra

ILLÉS LÁSZLÓ Egy év után, mint tapasztalt kollégistát a XTV. ker.-i Szabó József utcába telepített Körösi Csorna kollégium igazgatásával bíztak meg. így csak hallomásból értesültem arról, hogy az Eötvösben ebben az évben sorra „nyírták ki" az osztályellenségnek minősített kollégistákat.

8 1950 nyarán az „elitképző" Eötvöst is feloszlatták, a kollégiumok fokozatosan diákszállókká alakultak át. A Művelődésügyi Minisztérium keretében alakultak át az ODKH (Országos Diákjóléti Kollégiumi Hivatal) intézményeivé. Az Eötvös „diákszállóba" mentem én is vissza, miután a NÉKOSZ likvidálása (1948. márc.15) a Körösi Csorna kollégiumot is elérte. De a megelőző évben még súlyos következményekkel járó események történtek. 1949 nyarán Budapesten zajlott a VIT (Világ Ifjúsági Találkozó), és én sokadmagammal a Mária utcai kollégiumban találtam helyet, mivel az Eötvös épületét a kínai delegáció foglalta el. Itt készültem a szeptemberre halasztott alapvizsgáimra. A Mária utcai kollégiumból mentem haza szüleimhez kétheti pihenésre, Dél-Zalába. Ekkor tettem egy viccesnek szánt, de végzetesnek bizonyult megjegyzést egyik történész kollégának. Hova megyek? - kérdezte. Mariborba

9 - válaszoltam könynyedén. Az azóta elhunyt történész, később jeles Erdély-kutató, akivel csupán kollegiális köszönő viszonyban voltam, mint később kiderült, ekkor elrohant a rendőrségre és feljelentett engem. Ebből született két évvel később a vád, hogy 1949 nyarán én az UDB

10 diverzánsiskoláján tartózkodtam Zágrábban, a TitoJugoszláviában. A történész kolléga 1956 forradalmi napjaiban kétségbeesve kereste fel Szűcs Jenőt,

11 jó barátomat, s azt tudakolta tőle: mit tanácsol, mit tegyen, nem lesz-e baja abból, hogy engem akkor feljelentett. így tudtam meg Szűcs Jenőtől 1957 tavaszán, mi is történt 1949 augusztusában, ami oly éles fordulatot hozott sorsomba. 1950 júniusában, még a Körösi Csorna kollégiumban kaptam egy Szolnokon feladott gyűrött levelet, amelyet a jugoszláv határövezetből kitelepített szüleim dobtak ki a lezárt marhavagon rácsos ablakán, s valamely jótét lélek, talán egy vasutas felbélyegezte és feladta címemre. Arról értesültem e levélből, hogy szegényparaszt, földhözjuttatott szüleimet, mint „Tito-ügynököket" június 23-án az ÁVH elhurcolta, s most ismeretlen irányban (mindenesetre kelet felé) viszik őket. Mint emlékezetes, az 1948. évi Kominform Titót elitélő határozata nyomán

12 a jugoszláv határ egész hosszában, 30 kilométeres szélességben ún. 7 A párizsi École Normal Supérieur mintájára még 1896-ban alakult intézmény, amely a magyar humán értelmiség több generációját bocsátotta szárnyra. Részletesen ír az itt történtekről Szász Imre Ménesi út című dokumentum-regényében. (Bp. 1985.) Ld. még Fodor András: A Kollégium. Napló, 1947-1950. (Bp. 1991.) című művét. 9 Maribor 1947-ben jugoszláviai város, ma Szlovénia második legnagyobb városa. 10 A jugoszláv titkosrendőrség, Uprava Drzsavne Bezdbednoszti = Államvédelmi Igazgatóság, az ÁVH rokon testülete 11 Szűcs Jenő (1928 -1988) történész, a magyar nemzettudat kiváló kutatója. 24