A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Pap József: Kontinuitás és diszkontinuitás Magyarország vármegyei tisztikaraiban

PAP JÓZSEF kimutatási kartonjait dolgoztuk fel. Ezt a forrást külön is ki kell emelni, hiszen munkánk során ez a 12 csomónyi irat volt a legfontosabb, legtöbb adatot adó kútfő. A szórt adatok összesítése után, a hat feldolgozott vármegyében körülbelül 10 000 közigazgatási és igazságszolgáltatási hivatalnokot sikerült kimutatni. Sok tekintetben még folytatnunk kell ennek fejlesztését, egyrészt az előbbiekben említett szempontok alapján, másrészt pedig a hiányzó adatok pótlásával. A tisztviselők egy jelentős részénél - elsősorban az ötvenes évek igazságszolgáltatási hivatalnokai és a hatvanas években munkájukat megkezdők esetében egy, vagy csak néhány adat szerepel, itt új forráscsoportokat kellett feltárni, így jutottunk el a nyugdíjaztatás kérdéséhez.

5 A különböző korszakhatárokon belül több időhorizontban végeztünk statisztikai kimutatásokat és elemzéseket a szolgálatban álló apparátusról. A vizsgált idősíkok a következők voltak: a reformkor utolsó tisztújítása, 1848-49 kurzusváltásai - abban az esetben, ha az adott vármegyében voltak ilyenek, - a Bach-féle provizóriumból az 1851-es és 1853-54-es év-a provizórium kezdő és végpontja -, a definitívum 1856-os és 1859-es éve, az 1860-61-es választások, az 1863-as év-a Schmerling-provizórium középpontján az egész országra kiterjedő adatokkal rendelkezünk - és az 1867-68-as alkotmányos fordulat. Ezen horizontokon szolgálhatunk tehát statisztikai adatokkal. A számítások elvégzésekor fontosnak tartottuk, hogy az apparátus különböző szintjeit egyenként is megvizsgáljuk. Ezért a hivatali állásokat három kategóriába - vezető, középvezető és beosztott - soroltuk, a besorolásnál egyrészt a társadalmi presztízst, másrészt a fizetési kategóriákat vettük figyelembe. Az elemzés során a tisztikar előéletét, további szolgálatát, az egyes kategóriák jellemzőit (születési hely és idő, képzettség, nyelvtudás, hivatali karrier) tekintettük át. 1. Reformkori elit és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc A reformkort lezáró 1848-as átalakulás lehetőséget kínált a vármegyei tisztikarok résztvevőinek az eddigieknél gyorsabb emelkedésre, hiszen általában minden elemzett vármegyére igaz az a megállapítás, hogy a forradalmi átalakulás hatására megélénkült az apparátus fluktuációja. Az 1848-ban szolgálatban állók, bizonyos szempontból az 1848. évi XVII. te. tisztújítást tiltó rendelkezésének következtében a reformkori elitből származtak. A Batthyány-kormánynak szüksége volt a közigazgatási, igazságszolgáltatási tapasztalatokkal rendelkező, ezért az áprilisi törvények életbeléptetésénél nélkülözhetetlen, (politikailag ugyan gyakran nem 5 Az adatbázis legfontosabb forrásai a következők: A feldolgozásban szereplő megyei levéltárak reformkori, 1848-49-es, 1860-61-es és 1867-68-as közgyűlési jegyzőkönyvei; MOL D 54., D 55., D 81., D 82., D185., D188., D189., D199. D 225.-es fondok adatai; Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára. Pest, 1861.; Hof- und Staats-Handbuch Des Kaisersthumes Österreich IV. Teil. Königreich Ungarn, für das Jahr 1856-1860. Wien, 1856-1860.; Magyarország tiszti kara 1862-ben. Pest, 1862.; Magyarország tiszti névtára 1863. Pest, 1863.; Müller Gyula Nagy Naptára 1854-re. Pest, 1853. 50