A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Pap József: Kontinuitás és diszkontinuitás Magyarország vármegyei tisztikaraiban

KONTINUITÁS ÉS DISZKONTINUITÁS KÉRDÉSE MAGYARORSZÁG VÁRMEGYEI TISZTIKARAIBAN teljesen megbízhatónak számító) hivatalnokokra. 6 A gyakorlati követelmények hatására tehát a kontinuitás fenntartása mellett döntöttek. A tisztújítások helyett azonban gyakran volt szükség a megürült állások betöltésére. Az 1848-49-es hivatalnokok 7 Reformkori múlt (%) Szolgálat a Bach-korszakban (%) Véglegesen távozott (%) Ösz­szes Ve­zető Közép­vezető Beosz­tott Ösz­szes Ve­zető Közép­vezető Beosz­tott Ösz­szes Ve­zető Közép­vezető Beosz­tott Pest­Pilis­Solt 82 90 87,5 68 25 20 37,5 18 43,3 25 33 50 Heves és Külső­Szolnok 52 91 55 9 40,5 27,3 50 36,3 42,8 36,4 40 54,5 Borsod 79 72 83 80,7 35,7 16,6 45,8 38,5 44 50 37,5 38,5 Baranya 78,4 92,8 66,6 72,7 46 42,8 50 45,4 12 14,3 16,6 45,4 Somogy 75 92,8 77,7 70 30,7 28,6 33,3 30 11,5 7 16,6 10 Csanád 78,6 83,3 85 60 43 41,6 35 60 26,3 8,3 50 40 A táblázat adatai jól mutatják, hogy szinte minden elemzett vármegye meghatározó reformkori gyökerekkel rendelkezett. Ez alól csupán a Heves megyei tisztikar és azon belül is a beosztotti kategória jelentett kivételt. Pesten, Hevesben és Borsodban magas a szabadságharc után véglegesen állást elha­gyók aránya, de érdemes külön is felhívni a figyelmet a Bach-korszak felé kimutatható jelentős kontinuitással. Az 1848-49 folyamán császári megszállás alá került vármegyék tisztikara az 1848-as nemzedék utóda volt, de nem teljesen azonos azzal, hiszen a politi­kailag leginkább kompromittálódottaknak menekülniük kellett és több személy bizonyíthatóan visszahúzódott a hivatalvállalástól. A felszabadulás után (Pest­Pilis-Solt és Somogy vármegye esetében) a központi magyar kormányzat elvárá­sainak megfelelően, a kormánybiztosok radikális átalakulást hajtottak végre. Ez ellen Pest-Pilis-Solt vármegye bizottmánya tiltakozott, de végül is végrehajtotta Kossuth Lajos kormányzó elnöknek a megyei autonómiába erőszakosan beavat­kozó utasítását. 8 Ebben az esetben tehát a kontinuitás határozott megszakadását Stipta István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Tervezetek, javaslatok, törvények. Budapest, 1995. 64. A császári megszállás alá került vármegyék esetében a megszállás előtti adatok szerepelnek! Kossuth nyílt rendelete Batta Sámuel pestmegyei főszolgabírónak, Pest megye törvényhatósági életének újjászervezésére és az árulók elleni eljárásra. Gödöllő, 1849. április 9. In.: Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Második rész 1849. január 1.-1849. április 14. Sajtó alá rendezte: Barta István. Budapest, 1953. 850-854. 51

Next

/
Thumbnails
Contents