A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: Deák Ferenc és a passzív ellenállás

DEÁK AGNES Programja összefoglalásaként 1858-ban úgy fogalmazott, hogy a nemzetben ébren kell tartani az alkotmányos szabadságért és a nemzetiségért való lelkesedést, készen arra, hogy kedvező bel- és külföldi fordulat esetén újra vissza lehessen szerezni az elvesztett értékeket.

53 Deáktól ugyan nem állt távol a pesszimizmusra, rezignációra való hajlam,

54 de biztos volt a neoabszolutizmus rendszerének tarthatatlanságában. A türelem, - a mások szemében olykor vétkes tétlenségnek látszó - türelem pedig egyéniségének alapvonása volt. „Nem engedte magát idő előtt a cselekvés terére sodortatni" - fogalmazott Csengery Antal.

55 A kivárás azonban nem jelentett passzivitást, sokkal inkább felkészülést a gazdasági-kulturális szerveződés terén a majdani politikai küzdelmekre. 1859. október 27-én, az MTA által rendezett Kazinczy Ferenc emlékünnepélyen Deák zárta az ünnepélyes ebéd szónokainak sorát: „Lakoma után imádkozni kell. Az én imádságom rövid, csak három szóból áll: éljen a hazai"

56 A neoabszolutizmus rendszerét persze elsősorban nem a passzív rezisztencia törte meg, hanem a külpolitikai válsághelyzet, az államcsőd közeli pénzügyi instabilitás. De a passzív rezisztencia ahhoz hozzájárult, hogy a magyar politikai elit emelt fővel térhessen magához 1849 őszének sokkja után. S mi kellett az elszánt passzív rezisztenciához: szilárd hit a reményteli jövőhöz és türelem, kivárás. Nem véletlen, hogy ezeket az értékeket a közvélemény egyre inkább Deák alakjával azonosította. 53 Falk Miksa: Kor- és jellemrajzok. S.a.r. Falk Ernő. Bp

v 1903. 64. 54 Pajkossy Gábor: Deák Ferenc (1803-1876). In: Nagy képes Millenniumi Arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk. Rácz Árpád. Bp., 1999.192. 55 Csengery Antal: Deák Ferencz emlékezete. In: Csengery Antal összegyűjtött munkái. 3. köt. Bp., 1884.99. 54 Kónyi 2. köt. 407. 46