A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Németh József: Deák Ferenc személye a magyar irodalomban

DEÁK FERENC SZEMÉLYE A MAGYAR IRODALOMBAN Ekkoriban hangzik fel a mindmáig egyetlen, Deák Ferencről szóló zenei alkotás is. 1885-ben, halála előtt egy esztendővel készült el Liszt Ferenc Magyar történelmi arcképek című kompozíciójával. E ciklus egy-egy darabját Széchenyi, Eötvös, Vörösmarty, Teleki László, Deák Ferenc, Mosonyi Mihály és Petőfi emlékének szentelte. 1903-ban, születésének századik fordulóján a Kisfaludy Társaság hirdetett ódapályázatot, ezt Lampérth Géza nyerte ma már elvétve sem idézett versével. Emlékezetesebb a Vasárnapi Újságban Mikszáth Kálmán szép cikke Deákról. Bizonyára e jeles ünnep ösztökélte Eötvös Károlyt is arra, hogy személyes emlékeit felelevenítve, idősebb kortársait kikérdezve, az írásos dokumentumokat is felhasználva kétkötetes művet írjon Deákról és családjáról. Az eltelt száz esztendő sem tette feleslegessé. Nemcsak történeti munkának helytálló, hanem irodalmi értékei sem fakultak meg. Ismertetése szétfeszítené a mai előadás kereteit, csak arra hívom fel figyelmüket, hogy a most minket vendégül látó kúria legrészletesebb leírását e mű tartalmazza. Ady Endre is többször írt Deákról. Leginkább a Kétféle velszi bárdokat szoktuk idézni: A fátyol borult, az asztal terült, Örült az úr-rend a Deáki tettnek, Fecerunt magnum áldomás s Buda Filoxérátlan liegyei Wiegtek... Egy emberöltőn folyt a dáridó S ékes meséje Toldi hűségének, Soha egy riasztó, becsületes, Egy szabadító vagy keserű ének. Hogy Ady itt nem a kiegyezés megalkotójával, hanem méltatlannak vélt utódaival került ellentétbe, azt a költemény szövege is sejteti, de Ady publicisztikája egyértelműen kifejezi. Az évfordulót követően Deák személye szinte teljesen eltűnt a magyar szépirodalomból. Jellemző példa lehet Juhász Gyula. 39 költeményének címében 27 nem kortárs magyar író, történelmi személyiség szerepel, a 19. századi politikusok közül Kossuth, Eötvös, Széchenyi, Baross Gábor, Kossuth két alkalommal is. Deák nevét hiába keressük A história felgyorsult irama más teendőket helyezett előtérbe, másféle példaképeket emelt piedesztálra. Deák műveit alkalmanként kiadták, néha figyelemre méltó, szép bevezető tanulmánnyal is, pl. Wlassics Gyuláéval. 1926-ban megjelent Széli Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből című könyve, amely számos jellemző esetet, vonást őrzött meg Deákról. 1941-ben Egry Irén írta meg szépirodalmi eszközökkel is Deák életrajzát. Az 1970-es évekből olvashatjuk a Deák alakját mindeddig legszebben felidéző költeményt. Szerzője Keresztury Dezső, címe: A józanság lángelméi. A két lángelme: Deák Ferenc és Arany János. A nagy ívű költemény mögött ott sejthetjük a szülőföldjére mind gyakrabban visszatérő költő gyermekkori emlékeinek 141