A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Németh József: Deák Ferenc személye a magyar irodalomban

DEÁK FERENC SZEMÉLYE A MAGYAR IRODALOMBAN TEKINTETES DEÁK FERENCZ ÚRNAK mély tisztelettel ajánlja ERKEL FERENCZ. A felirati javaslat még a mindig elégedetlen, durva vitáktól sem idegenkedő Vajda Jánost is fellelkesíti: „Soha egy ember szelleme egy egész birodalomén világosabb, kétségtelenebb, nagyobb diadalt nem ült, mint amekkorát a mi Deákunk aratott jelen művével az osztrák birodalom összes államtudósai felett." A kiegyezés évtizedében szaporodnak a Deákkal kapcsolatos, jórészt neki tulajdonított adomák. Az adoma vagy anekdota a 19. század közkedvelt műfaja, Jókai, Vas Gereben és Mikszáth életművében is jelentős szerepük volt. Jókai gyűjteményt is állított össze a kor népszerű tréfás történeteiből. Az elmés társalgó, a magát is öniróniával szemlélő Deák híres volt szellemes példázatairól. Vachot Sándorné már 1862-ben közölt Adomák Deák Ferenc magánéletéből című gyűjteményt, 1871-ben több kiadásban is megjelent a Deák Ferenc adomák с kötet, összeállítóját nem ismerjük. Már ekkor is, majd még inkább Deák halála után aztán a legtöbb újság ismételten közli ezeket. Egy részük kétségkívül Deáké, mások az un. vándoranekdoták közé tartoznak. Maga Deák is megjegyezte: Úgy vagyok én ezekkel, mint a budai keserűvízzel: nevemet viseli, de nem a sajátom. (Alapos elemzésüket Sándor Pálnak köszönhetjük, s most az évfordulóra újabb válogatás is megjelent belőlük.) A kor másik népszerű műfajában, a ponyvában alig-alig fordul elő Deák neve. Mindössze egyről tudunk: Medve Imre, a szorgalmas, pedáns minisztériumi irodatiszt Tatár Péter álnéven temérdek históriát, életrajzot verselt meg, s ezek a jórészt 4 oldalas nyomtatványok Bucsánszky nyomdájából kerültek a vásárokra. Az arcképes Deák- füzetke 1866-ban jelent meg magyarul és németül is. A ponyvával rokon Vörös Eszternek 1876-ban megjelent 16 lapos nyomtatványa, címe: Hogyan fogadták Deák Ferencet a mennyben ? Műfaji megjelölése: népmese. Rangos kiadó, a Franklin bocsátotta ki. Deák halála után megszaporodtak a róla szóló versek. Ahogy a Figyelő című lap írta: „Deák Ferenc halála dalt fakasztott költőink lelkében. " Igaz, nem a legjelesbekében. Az Akadémia ódapályázatot hirdetett, melynek pálmáját a magyar irodalom hasznos és szorgos munkása, Szász Károly nyerte el. Tóth Kálmán, Ábrányi Emil, Deák győri iskolatársának ha, Zichy Antal, (a jeles festő, Mihály testvére), a költőként méltán elfeledett Szabados János, Csepreghy Ferenc, Sántha Mihály írtak verseket. Némileg személyes jellege miatt érdemel figyelmet a már említett, Hajnalka néven publikálgató Rózsaági Antalnéé: A mily nagy volt ő éppen olyan szerény, Kicsinységemben sokkal több a gőg, Kevéllyé tesz a gondolat reá: Hogy ismertem s hogy szerethettem őt. 139