A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZAKAR PÉTER A szabadságharc előtt Gasparich már súlyos konfliktusba került elöljáróival. Grész János

23 Csáktornyán, 1846. április 8-án kelt levelében a következőkről tájékoztatta barátját, Séllyey László szolgabírót: „A Küitnek szólási jogot a Guardiantúl kivívni akarván, Őt ez érdemben ma megszólítottam, a válasz a lön, a Kilit kötelességénél fogva magát nálam nem jelentette, rendes szerzetes ruhát nem visel, s nálunk magyar szólást tartani csak portiuncula napján szokás, én ezeknél fogva szólásra való engedelmet nem adhatok. " 1847 decemberében engedélyt kapott súlyosan beteg édesanyja meglátogatására, de elöljárói többszöri sürgetésére sem tért vissza, ami az ilyenkor szokásos egyházjogi büntetések életbeléptetését vonta maga után.

24 Gasparich Kilit tehát a reformkori Magyarország közismert és népszerű hitszónoka volt, aki horvát származása ellenére a magyarosodás híveként és az egyházi liberalizmus korai képviselőjeként hívta fel magára a figyelmet. Állásfoglalásai többnyire klerikus társainál radikálisabbak voltak, ezért az egyházi fegyelem terén ellentétbe került elöljáróival. Megnyilatkozásainak ugyanakkor volt valamilyen sajátos, egyéni íze, gyakran a liberális többségtől többé-kevésbé eltérő álláspontra helyezkedett. 1848 tavaszán, az európai forradalmak időszakában éppen szülőfalujában tartózkodott. Az 1848-as forradalmak híre tehát Cirkovlyánban érte Gasparich Kilitet, aki korábbi években a klerikusok között szinte magányosan hirdetett elveinek diadalát láthatta megvalósulni a márciusi forradalom, majd az áprilisi törvények elfogadása következtében. Zala vármegye Horvátországgal szomszédos muraközi járását javarészt horvátok lakták: 1841-ben 48669 fős lakosságból 47097 fő volt horvát anyanyelvű, míg a magyar lakosság létszáma mindössze 1439 fő volt. A horvátok Fényes Elek szerint „...igen szorgalmas emberek, testalkatukra középszerűek, gyengék, sápadt színűek"}

5 Magyarok nagyobb számmal csak Légrádon és Csáktornyán laktak. Egyházilag a muraközi járás a Zágrábi püspökséghez tartozott, ami csak tovább bonyolította a nemzetiségi feszültségektől amúgy sem mentes járás helyzetét. A horvát nemzeti mozgalom, amely teljes társadalmi struktúrával, bizonyos mértékű politikai autonómiával és gazdasági háttérrel, katonai erővel (határőrvidék), egységes vallási és egységesülő kulturális háttérrel, az uralkodó jóvoltából pedig 1848. március 23-a óta Josip Jellaíic személyében egy energikus politikai (horvát bán) és katonai vezetővel (zágrábi főhadparancsnok) is rendelkezett, természetesen a javarészt horvátok által lakott 23 Grész János (1812-1884) Zala megyei főorvos. 24 Grész János - Sellyei László. Csáktornya, 1846. április 8. Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban: ZML) Séllyey család levéltára. Sellyei Lászlóhoz írt levelek. (A ZML anyagának Gasparich Kilitre vonatkozó iratait Molnár András bocsátotta rendelkezésünkre, akinek ezúton is köszönetet mondunk.) Az iratra hivatkozik Degré Alajos: 19. századi kísérlet magyar közigazgatás bevezetésére a Muraközben. (Adalék a nemzetiségi kérdés történetéhez.) Levéltári Szemle 1972/2. 17. (Erre a tanulmányra ugyancsak Molnár András hívta fel figyelmünket.) Gasparich látogatása beteg édesanyjánál: P. Kovács 1948. 152. Ugyanitt arról olvashatunk, hogy Gasparich 1848-ban rendezte ügyét egyházi elöljáróival. 25 Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 2., javított kiadás. Pest, 1841.1.k. 454-455., 492. 12