A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZALA MEGYE VÉRTANÚJA: GASPARICH KILIT Muraköz Magyarországtól történő elszakítására törekedett. Ezen az úton első lépésként a Jellacic iránt lojális politikai erők a Batthyány-kormány befolyásának korlátozására, a nemzetiségi-szociális ellentétek tudatosítására törekedtek a muraközi parasztság körében. Gasparich 1848 tavaszán faluról falura járt és a földművesek számára anyanyelvükön magyarázta a polgári átalakulás előnyeit, s ehhez kapcsolódóan a lakosságot a magyar kormány iránti hűségre bíztatta, sőt tevékenységét az országhatáron túlra is kiterjesztette. E határokon átnyúló felvilágosító tevékenységet mindenekelőtt a Martintsovits Tamás ellen folytatott büntető törvényszéki eljárásnak köszönhetően tudjuk igazolni. Martintsovits, akit később a magyar hatóságok elfogtak, a büntető törvényszéki jegyzőkönyv 1848. május 22-én kelt bejegyzése szerint egy Légrád közekében található helység kocsmájában meglehetősen ittas állapotban „... a magyar minisztérium ellen nyilvánosan kikelvén, azon egyéneket, kik az új törvényeket alkották és azokat végrehajtották, különösen a miniszterek közül Deák Ferencet és Kossuth Lajost említve, akasztófát érdemlőnek nyilvánítani, és több horvátországbeliek előtt arról fenyegetőzni hogy majd a magyarok az oroszok segítségével ágyok és kertek mögé szoríttatnak - és ezek szerint az ország törvényei megvetésével, az álladalom ellen fellázadni s másokat lázítani nem félemlett", a ferences barátot is megemlítette. A vizsgálat során Svagely András, Lázár Imre, valamint Pittermann György tanúsították, hogy a vizsgálat alatt álló személy „...Gasparich Kiütnek ki a magyar nemzetiség mellett többször Jelszólalt és ki az alkotott új törvényeket felvilágosító népnyelvén szerkesztett köriratokat Horvátországba szétküldött; - sajnálkozását jelenté ki az őt fenyegető azon veszély miatt, hogy fejére a horvátok által 26 p

ft.[pengőforint] vagyon ígérve, úgy nyilatkozván, «kár azon okos emberért, hogy így szerencsétlenül fogna járni» "}

b Tevékenységének jelentőségét támasztja alá, hogy a magyar kormány is ellátta a szükséges felhatalmazással, illetve, hogy Gasparich barátja, Lápossy Géza Márton

27 visszaemlékezése szerint a horvát klérus egyes tagjai kanonoki állást ígértek a ferences barátnak, ha melléjük állt volna. 1848 júniusában a magyarhorvát viszony már olyan feszült volt, hogy a Batthyány-kormány 1848. június 2-án Csány Lászlót teljhatalmú királyi biztossá nevezte ki, feladatául szabva, hogy a rendelkezésére álló erőkkel, 4000 sorkatonával, továbbá nemzetőrökkel tartsa szemmel és biztosítsa a Dráva-vonalat, illetve a magyar-horvát határt. Muraköz politikai jelentősége, magyar kormány iránti lojalitásának a megőrzése így még fontosabbá vált. Zala megye 1848. június 17-én tartott bizottmányi ülésén 6000 embernek „a Dráva innenső partjára" történő kiállítását határozta el. Egyúttal intézkedett a megye 6000 dárda és a szükséges ruházat elkészítéséről is.

28 26 ZML Büntetőtörvényszéki jegyzőkönyv. 1848. május 22. Zalaegerszeg. 27 Lápossy Géza Márton (1822-1881) Zágrábi egyházmegyés római katolikus pap. Életrajzát közli Zakar Péter: A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848-49-ben. Budapest, 1999.140. 28 Urbán Aladár: A nemzetőrség és a honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp. 1973.159-165. Molnár András: Zalaegerszeg nemzetőrei 1848-ban. (a továbbiakban Molnár 1995.) 150. In.: Hadtörténelmi tanulmányok. Szerk.: Molnár András (Zalai Gyűjtemény 36/1.) Zalaegerszeg, 1995. 13