A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Béres Katalin: „A nagy férfiú emlékének és dicsőségének ünneplése”

BÉRES KATALIN a megyeszékhelyen, 18-án Nagykanizsán és 19-én Kehidán került sor megemlékező rendezvényekre. Az ülésen összeállították azt az öttagú, gróf Batthyány József vezette küldöttséget is, amely a vármegyét képviselte a budapesti Deák-ünnepélyen. 1903. október 17-én, Deák Ferenc születésének 100. évfordulója megünneplésére meglehetősen zaklatott politikai légkörben került sor, a haza bölcse közreműködésével létrehozott kiegyezéses rendszer válságát élte. Az év folyamán a véderővita kapcsán kiéleződtek az ellentétek a 67-es kormánypárt és a függetlenségi ellenzék között. Ráadásul az ünnep előtt egy hónappal Ferenc József chlopy-i hadparancsában a birodalom egyik néptörzsének nevezte a magyarokat, súlyos feszültséget teremtve ezáltal a nemzet és az uralkodó között. Ezek az események azonban nem rontották el a zalai Deák-megemlékezések hangulatát; bár a szónokok beszédeiben, a vezércikkek tartalmában történt utalás az aktuálpolitikai eseményekre, ám nem befolyásolták Deák személyének és munkásságának megítélését. Sőt, az ünnepi szónokok és vezércikkek - a kor dagályos stílusában - kiemelték, hogy Deák személye - akit hősként, félistenként állítottak hallgatóik, olvasóik elé - és az iránta érzett általános tisztelet lehet az az eszköz, amely a nemzetet újra egyesíteni tudja. A fellobogózott Zalaegerszegen október 17-én délelőtt fél tízkor kezdődtek az ünnepi események. A virágokkal feldíszített vármegyeháza nagytermében díszközgyűlést tartott a megye törvényhatósága, amelyen a kormány képviseletében Széli Ignác államtitkár, a főrendiház képviseletében Ernuszt Kelemen vett részt. Jelen voltak továbbá Csávossy Béla háznagy és Szüllő Géza képviselőházi küldöttek, gróf Festetics Tassiló főpohárnok mester, gróf Széchenyi Béla a Magyar Tudományos Akadémia képviselője, Vas, Veszprém és Várasd vármegyék küldöttei, egyházi méltóságok, és a zalaegerszegi és keszthelyi huszárok tisztikarának tagjai. Az egybegyűlteket gróf Jankovich László főispán köszöntötte, és rövid beszédben méltatta a nap jelentőségét. Ezután az ünneplő közönség a plébániatemplomba vonult, ahol István Vilmos szombathelyi megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét. A program a Deák-szobornál folytatódott, ahol az egész nap szakadó eső miatt csak koszorúzásra került sor, az ünnepi műsor elmaradt. Az eső ellenére népes közönség gyűlt össze a szobor körül, ahol Csertán Károly alispán rövid beszéde után, a notabilitások elhelyezték koszorúikat. A továbbiakban a vármegyeházán zajlottak az események. A díszközgyűlésen Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, aki hangsúlyozta, hogy Deák „.. .emlékének kegyeletes megőrzése nem egyedül egy politikai irány örököseié lett, hanem édes mindnyájunké, mert az egész magyar nemzetnek hazafias közérzése ápolja halhatatlan nagyságának emlékét, mint ahogy Ő egész életét a Köznek és a magyar Hazának szentelé!!"

28 Az ünnepi szónoklat után Árvay Lajos főjegyző előterjesztésében a Deák Ferenc-tanulmányi ösztöndíj alapítására, az alapító oklevél kiállítására került sor. Eszerint az előző hónapokban összegyűjtött 28 430 К 59 fillér törzstőke 28 Zalavármegye ünnepe. Zalamegye, 1903. okt. 18. 2-3.p. 126