A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Béres Katalin: „A nagy férfiú emlékének és dicsőségének ünneplése”

„A NAGY FÉRFIÚ EMLÉKÉNEK ÉS DICSŐSÉGÉNEK ÜNNEPLÉSE" kamatait „egy zalamegyei illetőségű szegényebb sorsú, jó tanuló és jó erkölcsi magaviseletűfőiskolai (budapesti és kolozsvári m. kir. Tudományegyetemek, a m. kir. József műegyetem és a hazai jogakadémiák) tanuló" ösztöndíjára fordítják.

29 Zala vármegye első Deák-ösztöndíjas diákja az alsórajki születésű Kisfaludy Stróbl Zsigmond lett, aki a pesti Iparművészeti Iskola negyed éves tanulójaként 1904-ben kapta meg az ösztöndíjat. A később nemzetközileg is elismert szobrászművész így emlékezett vissza: „A negyedik évre megkaptam Zala vármegye Deák Ferenc nevét viselő alapítványának évi 200 forintos ösztöndíját. Három éven keresztül évi 200 forintot... milyen váratlan, csodálatos jólét! így jutottam a nyomor végére. A népkonyhai étkezés, a lefoszló cipők helyett viszonylag normális lielyzet következett; vége lett a Rotbergnél másodkézből vásárolt rulták viselésének is. "

30 A díszközgyűlés még egy alapítványt hozott létre a megye törzsvagyonából kiutalt 400 Korona alappal, azzal a szándékkal, hogy a centenáriumra felújított kehidai kápolna „fenn- és mindenkor jó karban" tartásáról gondoskodjon.

31 Az ünnepi összejövetel utolsó napirendi pontjaként feliratot intéztek az uralkodóhoz „a vármegye hálás közönségének nagy fia iránt táplált elenyészhetetlen kegyelete megnyilatkozásáról. A felirat mindenekelőtt megemlékezik Deák Ferenc elévülhetetlen érdemeiről, a vármegye kegyeletéről s a kegyelet ünnepéről; végül tolmácsolja a vármegye rendítlietetlen hűségét s Deák Ferenc szellemének uralmát óhajtja s ettől várja és reméli a Imza boldogulását, felvirágzását. "

32 A közgyűlés bezárása után az illusztris vendégek és a törvényhatósági bizottság tagjai az Arany Bárány Szálloda dísztermébe vonultak, ahol társasebéden vettek részt. Az ünnepi lakoma csak a díszvendégek számára volt ingyenes, a törvényhatóság tagjai 13 Koronát fizettek a felszolgált étkekért és italokért. így is több mint száz vármegyei képviselő volt jelen a banketten. A díszebéd menükártyája (a Göcseji Múzeum egyik becses darabja) szerint, „A nagy hazafi Deák Ferencz születése századik elforduló ja ünnepélye alkalmából Z.egerszegen 1903 évi október 17 én tartott dísz gyűlés és megyei ünnepély alkalmával a banketton ezen eledelek adattak fel": „Leves lepénykékkel, Tok, fogas tatár mártással, pikáns szósz." (sic!) "Bélszín körítve. Óz pástétommal. Pulyka befőttel, Fáczán káposztával. Fagylalt. Sütemény. Gyümölcs. Sajt. " A felsorolt fogások mellé jánkai fehérbort, egri vöröset, badacsonyit és "Littke, extra Sec" bort szolgált fel a bankettet adó Friedrich Márkus szállodás.

33 Az ünnepnap programjáról tudósító Magyar Paizs hírlapírója a társasebéd kapcsán, "hová közönséges halandó nem, csak fehér kesztyűs hallhatatlanok" jutottak be, heves kritikával illette a szervezőbizottságot, amiért kizárta az ünneplésből a nagyközönséget és a hírlapírókat is. „A Deák Ferencz szelleméből ha nem is ... szárnyas szabadságot, de jó polgári erényeket akarunk tanulni: Cinánnátusi (sic!) önzetlenséget, Aristidesi igazságosságot, Catoi karaktert s Sokratesi bölcsességet és becsületességet. Ezeknek a tanidására jó szívvel láthatnának minket, misera plebset is, csak ne volnának 29 Uo. 30 Kisfaludy Stróbl Zsigmond: Emberek és szobrok. Budapest, 1969.19-22.p. 31 Zalavármegye ünnepe. Zalamegye, 1903. okt. 18. 4.p. 32 Uo. 33 Göcseji Múzeum Történeti Gyűjteménye, ltsz.:91.30.1. 127