A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZALA MEGYE VÉRTANÚJA: GASPARICH KILIT tartózkodásának legrejtélyesebb vonatkozása a magyarországi nazarénusokhoz fűződő viszonya. A magyarországi nazarénusok már 1841-ben felvették Gasparich Kilittel a kapcsolatot. Egyik képviselőjük, Hencsey Lajos lakatoslegény több ízben látogatást tett a barátnál, akit megpróbált meggyőzni a szentségek és az egyházi hierarchia értelmetlenségéről, és a gyermekkeresztség bűnös voltáról. Gasparich valószínűleg egyetértett Hencsey társadalom és egyházkritikájával. A ferences barát már 1840-ben arról írt, hogy a jobbágy kegyetlensége az úr vallástalanságának a következménye.

17 Saaghy Vendelhez

18 írt leveleiből kiderül, hogy csodálta „a szegény fiatalember" rendíthetetlen lelki erejét, de tanításának nem jósolt hosszú életet. 1842. június 10-én kelt levelében azután két súlyos fogyatkozást vetett az önjelölt próféta szemére. Az egyik probléma, hogy a vallás titkát csak az emberi elme segítségével akarja felfogni. A másik, hogy az egyetértéshez a hit mélysége mellett törvény és elöljáró is szükséges, amit a nazarénusok elvetettek. Igazat adott viszont Hencseynek abban, hogy az egyház már nem képes sem magán, sem pedig a világon uralkodni. Ennek ellenére elutasította, hogy közéjük álljon.

19 Figyelmet érdemel 1844-ben közreadott műve, a „Szózat a káromkodás ellen" is. „Magyar vagyok, annak érzem és tartom magamat, habár más ajkú honpolgárnő tejét szívtam is, habár csak jó későn kezdem szorgalmam által magamévá tenni a magyar nyelvet, de megvallom mindaddig diplomaticai méltóságra érdemtelennek fogok tartani nyelvet, legyen a nyelv magyar, vagy bár más, míg a nyelvet annyi aljasság szennyezendi, mennyi a rút magyar ajkakról, magyarul hangzik szét, a nem magyaroknak a magyaroktóli elijesztésökre, elidegenítésökre!"- foglalta össze mondanivalója lényegét.

20 Ez a munkája többek között Jeremy Bentham (1748-1832) angol filozófus és Kari Wenzeslaus von Rotteck (1775-1840) német történész professzor műveinek az ismeretéről is tanúskodik.

21 1844-ben Szombathelyre helyezték át. Rendtársa, Hermán Jeremiás szerint: „Szerette az egész város népe, de különösen a szegényeknek volt nagy jótevőjük. Itt három szegény ifjút iskoláztatott. Sok más szegény tanulónak pedig házról házrajárva keresett élelmezést, sőt lakást is. A betegeknek szorgalmas látogatójuk volt; ha látta azok szegénységét, megajándékozta őket, hogy egy kis jó leveshez juthassanak... Szeplőtelen életével általános kedveltségnek örvendett és sokan keseregtek utána, mikor kegyes, jó lelkiatyjuk eltávozott. Szíve angyalija szív volt".

22 17 Gasparich 1840. 35. Nóvák 1906. 332. Holier 1933. 22. 18 Saaghy Vendel (1810-1890) Esztergomi egyházmegyés római katolikus pap. Életrajzát közli Zakar Péter. „Hazám sorsa az én sorsom..." Az Esztergomi Érsekség 1848/49-ben. Szeged, 2003. (a továbbiakban: Zakar 2003.) 111-112. Eötvös 1904.159. tévesen köbölkúti plébánosnak tartja. Eötvös további tévedéseit azért nem jeleztük, mert azok zömét Neusiedler 1910. már kijavította 19 Eötvös 1904.156-188. Holler 1933. 21. az események előadása során úgy véli, hogy Gasparichot Székesfehérvárott az ördög kísértette meg Hencsey Lajos nazarénus képében. 20 Gasparich Kilit: Szózat a káromkodás ellen. Pest, 1844. (a továbbiakban: Gasparich 1844.) 10. 21 Gasparich 1844. 22. 22 Hermán Jeremiás véleményét idézi: P. Kovács 1948.152. 11