Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Az otthon és a család - Kemencék, kályhák

Johann Ledentu képei adnak először hírt ezekről a kéményes házakról, amelyek térségünk füsttelenített konyháinak korai hírnökei is lehetnek. A lendvai falurészlet emeletes és földszinti házain falon kívül felhúzott, téglából, kőből rakott bolthajtásos, szabadkémények láthatók. A szentgróti és egerszegi ábrázolások a tetőkön meredező, kis nyeregtetővel fedett fakéményeket sejtetnek. Olyan fakéményeket, amelyeket Vas megye nyugati sávjából is ismerünk. Ezek magas, keskeny deszkakémények voltak, amelyeket a füstöskonyhák mennyezetébe vágott nyílás fölé építettek, tetejükre kis védőtetőt helyeztek, a kémény oldalába lyukat kerekítettek - ezen keresztül húzódott a füstöskonyhák füstje a szabadba. Jóllehet, a deszkakémények építését már a 17-18. századtól tűzveszélyességük miatt tiltották, hírnökei még a 20. század derekán is fellelhetőek voltak térségünkben. A zalai falusi építészetben általánosan azonban csak később, a 18. század derekától jelennek meg a kéményes házak, s akkor is csak néhány módosabb kisnemesi család engedhette meg magának, hogy kéményt építsen új házába, vagy éppen addigi füstöskonyháját modernizálja. Elvétve egyházi összeírások is megemlékeznek a plébániaházak „Kü kéményes konyhá"-iról. 1762-ben Tárnokon (Zalatárnok) a boronából épült, zsúppal fedett plébániaházban volt többek között egy szoba és egy konyha boltozatos kéménnyel. 1778-ban egy Dobriban készült összeírásban egy „Kő ház boltra, alatta pince boltra és konyha fél boltra" szerepel. 1776ban Istvándon (Zalaistvánd) felépült malom molnárlakásának konyhája „bolt hajtásos kéményre" épült, itt található a sütőkemence is. A füstösházak, a kályhás-kemencés, füstöskonyhás és kőkéményes lakóházak egyidejű, 18. századi meglétét egy érdekes leírással illusztráljuk. 1796-ban a Göcsej és az Őrség határán lévő Dobraföldén (Magyarföld) Nádasdy gróf fiskálisa egy uradalmi birtokot mért fel abból a célból, hogy azt a gróf esetleg megvásárolja. A nagyon alapos és pontos felmérő ebben az uradalomban elsőnek egy uradalmi tiszti lakást vesz számba: „önálló ház ez, de nemcsak tisztilakás céljait szolgálja, hanem egyszersmind Major is". A ház belső elrendezése: „elől 2 szoba, utána konyha, utóbbi 'kőkéményre' Majd a cselédszoba, a kamra ... ezek után való istállókbúi a mellette való Rideg Marhának való állásábul ezek között három Disznó olly (=ól), s mellette lévő Kotsi Szinybűl álló." A tiszti lakóépülettől lejjebb a cselédek lakásául szolgáló „Kétt Füstös szoba, kétt Kamara és az Sörtvések számára akoly ... az udvar távolabbi részében van egy jágerház, mely szoba, konyha kamarás, alápincézett épület, s tartozik hozzá egy kis istálló is. Ettől a vadászlakástól nem messze: ...vagyon egy malom, egy Szitás, egy korpás, és egy Deszka Mecző Kerekekre, e mellett a Molnár lakása, egy szobából, konyhábul, Kamarából álló'". Ugyanennek az uradalomnak Felsőszenterzsébeten is volt birtoka, ahol a juhász háza is szobából, konyhából, kamrából, istállóból állt, a ház mellett pajta és juh akol épült. „Ezen épületek általában Boronábul épitettek és többnyire mind rossz statusban vannak" - fejezi be a fiskális az épületek számbavételét. Kétségtelen, hogy a dobraföldi uradalom cselédlakásai, „füstös szobái" a korabeli füstösház típusát képviselték, a vadásznak, a juhásznak, a molnárnak kályhás szobával épült háza volt, az uradalmi tiszt konyhájában pedig már kőkémény vezette el a kemence füstjét. o <«• W/, a nyílt tűzhelyű, kemencés füstöskonyhák még 88. Mászókéményes kemence alaprajza sokáig meghatározták a Dunántúl nyugati sávjának 87. Csempézett mászókéményes kemence. Zalalövő, 1980-as évek My.idy, fWru^ 51