Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)
A ház és az udvar - Telki építmények
Telki építmények A szeres, szeges, szórt településeken még manapság is ritkán lehet kerítéseket, kertkapukat látni. A lakóházak és a gazdasági épületek a telken szabadon állnak, körülöttük zöld fű, fák és bokrok. A telkek végét azonban néha földbe ásott villás ágfákba helyezett vastagabb ágkorlátokkal kerítették le, mintegy jelezve a telekhatárt. Voltak régen olyan kerített házak, amelyeknek negyedik oldalát nagy kapu zárta le, ezeket leveles vagy födeles kapuknak nevezték. Ezek a kapuk kerítések is voltak egyben. A kerített udvaron, a trágyadombon telelő rideg marhák elkóborlását akadályozták meg. A házak végében lévő veteményeskerteket sok helyen fonott vesszőkerítéssel kerítették körbe. 47. Sövény kerítés. Söjtör, 19. század. 48. Deák Ferenc szülőháza faragott végű hasogatvánnyal körül kerítve. Söjtör, 19. század. Az utcasorba épült házakat azonban általában bekerítették, sőt bekerítették a telkeket is. 1779-ben „a pajtán allul két holdra való kukoriczával és káposztával be ültetett és hasovánnyal be kerített telek" szerepel egy összeírásban. 1780-ban Szegváron egy káposztás kertet jegyeztek fel „sövénnyel kerítve" A sokat idézett nemesapáti vagyonjegyzékből pedig egyszerre többféle kerítést is megismerhetünk: „... hasogatvánnyal bé kerítve...", máshol egy udvart emlegetnek „palánkkal kerítve". Képi illusztrációink a göcseji kerítések gazdag választékát vonultatják föl. Köztük talán a legérdekesebbek a söjtöri kerítések: egyik a „hasogatvány", ami bárdolt, faragott, kihegyezett végű tölgyfadeszkákból áll. A deszkák fölső része indákkal és vesszőkkel van összefűzve. A másik kép a sövénykerítést ábrázolja. Mindkettő Deák Ferenc szülőházának udvarát kerítette a 19. században. A kerítésekhez hasonló anyagból és azokkal azonos technikával készültek a korabeli kapuk is. Valószínűleg vesszőből font kapuja volt a sövénykerítésnek, és karókból összetákolt kapuja lehetett a hasított karókból készült kerítésnek. Ezekből a kapukból már egy sem maradt ránk. A 20. század derekán azonban még lehetett egyegy fonott pajtakaput találni a Göcsejben. így nézhettek ki valamikor a fonott kerítések kapui is. A deszkából készült kerítések mellé már igényesebb kapukat állítottak. Gönczi Ferenc könyvében felso49. Flasogatott deszkakerítés indákkal összefogva. Szilvágy, 1960 körül. 50. Kerítések átjárója: a hágcsó. 36