Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)
A ház és az udvar - Telki építmények
51. Boronapajta középen a „szérűvel", két oldalt két „pajtafiával' Kávás, 1963. 52. Torkospajta Iklódbördöcéről. SzNM, Szentendre, 2002. 53. Kamra és disznóól. Söjtör, 1890. rakoztatja a göcseji kerítések, kapuk változatait. Azokat, amelyek alapján a Göcseji Falumúzeum telkeinek kerítéseit elkészítették. A göcseji udvarok, telkek átjárói a jellegzetes hágcsók is. Ezeket is az ő rajzai alapján készítették el a múzeumban. A 18-19. századi gazdasági udvarok építészetileg legszembeszökőbb különálló épületei a pajták voltak. A pajták a gabonacséplésnek, a szénatárolásnak, a gazdasági eszközök téli tárolásának, de nem egyszer egy-egy nagyobb családi eseménynek, például a lakodalmaknak, keresztelőknek is színteréül szolgáltak. A korabeli hagyatéki leltárak a 18. századból adnak híradást ezeknek a jellegzetes gazdasági épületeknek meglétéről és változatairól. Komáromy Márton vagyonösszeírásában is olvashattunk különböző pajtákról, másutt cséplő pajtákat, „fiókos pajtá"-kat, „zsuppos talpakra sövénbül épített pajtá"-t, „boronapajtá"-t említenek az összeírok. E leírások és a még ma is megtalálható, főként a szabadtéri múzeumokban álló pajták alapján elmondható, hogy a kamrás pajták, az egy vagy két pajtafiával rendelkező szénatároló és cséplőpajták, az istállós pajták és az ún. torkos pajták a megye egész területén általánosan ismertek voltak. Az istállók jobbára a lakóépületekhez vagy a pajtákhoz épültek közvetlenül, de néhány helyen különálló épületként is előfordultak. „Három derékbúi (részből) álló fenyőfa boronábúl csinált istálló, két hidassal" (disznóóllal) áll az egyik 18. századi jegyzékben, másutt „két nagy hidas zsúpra födvö" került felvételre. 18-19. századi építmények voltak a nyitott marhaállások. „Marhaállásnak való szin sövényből fonott" - áll az 1778-as jegyzékben. A 19. század végén Lentiben készült rajzon jól látható egy kerített házban elhelyezett nyitott marhaállás. Minden valószínűség szerint voltak különálló és házakkal összeépített változatok. Jellegzetes portai épületek voltak a különálló kamrák. A mai napig kástuknak nevezik a telken szabadon álló jellegzetes élelmiszertároló építményeket. A viszonylag kis alapterületű épületek borona- és tömésfalaikkal, ollószárasszelemenes tetőszékükkel, zsúpfedelükkel, ajtajaikkal, külső kiképzésükkel, faragott díszítményeikkel szinte megismétlik a nagy lakóház egész szerkezetét. A boronafalaikat rendszerint szabadon hagyták, nem sározták, nem tapasztották, nem meszelték. Földszintes és emeletes változataikat egyaránt ismerjük. 37
