Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Szőke Béla Miklós: Mosaburg/Zalavár

SZŐKE BÉLA MIKLÓS Karoling-kori harang (!). Egyetlen harang maradt épen ilyen kora időből, a Viterbo melletti Caninoból, amit a 9. századra, újabban inkább a század végére kelteznek. Hasonló harang töredékei ismertek Haithabuból és Vredenből is a 9.-10. századból. A Vársziget közepén tehát egy szent vagy mártírsír tiszteletére alkalmas, folyosókriptás zarándoktemplomot építettek, melynek programja a korabeli bajor, thüring és szász zarándoktemplomokéval azonos: tegyen az ereklyesírban eltemetett mártír Isten segítségével csodákat, hogy a távoli vidékekről is odavonzott népek keresztény hite, ez által pedig az egyház ereje is megnövekedjen. Ennek a grandiózus méretű, díszes kivitelű zarándoktemplomnak az építtetője csakis Liupram salzburgi érsek lehet, aki 853/54 táján mesterembereket küldött, hogy „infra civitatem Priwinae" egy „tiszteletreméltó" templomot kezdjenek építeni, s amiben a Conversio írásakor már ,Adrianus mártír pihent eltemetve". Zalavár-Récéskút A Várszigettől ÉK-re fekvő, kisméretű sziget közepe táján Radnóti Aladár 1946-47-ben, majd 1953-ban egy háromhajós kőbazilikát (hosszúsága: 20,2-20,5 m, szélessége: 12,1- 16,1 m) tárt fel, délnyugati oldalán egy 4 m széles négyszögletes lépcsőtoronnyal. A kívül téglalap alakú templom keleti, egyenes falába három 96 félköríves apszist „írtak" be. Az eredetileg osztatlan hajót egy későbbi fázisban 4-4 pillér három részre osztotta. A pillérek építési idejét Radnóti előbb a 11. majd a 9. századra keltezte. (Tóth Sándor a bazilikából előkerült kőanyagban több olyan római (?) oszlopmaradványt - törzstöredéket, lábazati részt - határozott meg, melyek alapján elképzelhetőnek tartja, hogy „a korai templomnak oszlopos szerkezete is volt". Nem határozza meg azonban eléggé világosan, hogy a „korai" alatt a Karoling-kort, vagy a korai Árpád-kori fázist érti-e.) Az osztópilléreknek megfelelően a déli és északi falakat is támpillérek tagolták. A nyugati főbejárat mellett az északi oldalon a 3. és 4. pillér között, a délin az 1. és 2. között nyüt bejárat. A nyugati oldalhoz egy narthex csatlakozott, vele azonos szélességű a tőle délre nyíló, Radnóti által „baptistériumnak" tartott lépcsőtorony. A templomot habarcsba rakott lapos homokkövekből és másodlagosan felhasznált római kövekből építették fel. A hajó padlóját nagy, lapos gránitkövek fedték, míg az apszisokat, amelyekhez lépcsők vezettek fel, durva terrazzo-padlóval borították. Az apszisok falain sárgás rózsaszínű „freskók" (?) nyomai látszottak, nehézkes, esetlen technikával kivitelezve. A templomot Radnóti szerint a későbbi századokban még többször átalakították. Cs. Sós Ágnes 1961-63 között nagyrészt újra feltárta a templom környékét. Ez alapján két korábbi, egy fa és egy kő-fa szerkezetű templomot rekonstruált. Az elA récéskáti bazilika alapfalai