Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Száraz Csilla: Központok az őskorban

KÖZPONTOK AZ ŐSKORBAN látszik ezt Zalaszentiván esetében a lelőhelyről származó lándzsa-öntőforma, ami bronzöntésre utal. Ugyanakkor a környéken lévő, alacsonyabban fekvő, nyíltszíni telepek feltételezett sora csak további terepbejárásokkal bizonyítható. A Kisfaludi hegy lábánál eddig mindössze egy késő bronzkori lelőhelyről tudunk. Petőhenyén három urnasírt tárt fel Patay Pál. (A temetési urnaként használt edények a bronzkori vitrinben láthatóak.) Zala megye területén több fontos magaslati, erődített település is ismert a késő bronzkorból, melyek szintén az urnamezős kultúra idején élhették virágkorukat: Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, Kemendollár-Várdomb, Keszthely-Fenékpuszta, OltárcMárkihegy, Pölöske, Rezi-Vár, Zalakoppány-Aszaltető. A Kr.e. 800-as évektől a Dunántúl nyugati és északi részeit a közép-európai Hallstatt kultúra keleti ágának népessége foglalta el. Ez a legtöbb esetben tovább használta az urnamezős kultúra földvárait, magaslati településeit, vagy újakat létesített. A Dunántúlon Sopron-Burgstall, Nagyberki-Szalacska, Pécs-Jakabhegy volt a legfontosabb centrum. A zalaszentiváni Kisfaludi hegyen is tovább folyt az élet, erről tanúskodnak azok a cserepek, melyek Nováki Gyula ásatásának eredményeként kerültek a Göcseji Múzeumba. Zala megyében a korszak eddig ismert legfontosabb lelőhelye - amely egyben törzsi központ is lehetett - Zalaszántó-Tátika. Itt a kultúra földvára és a vár alatt kialakított halomsíros temetője is ismert. Társadalmilag tagolt világuknak megmaradt lenyomatait képezik a nagy méretű sírhalmok alá temetett előkelők gazdag sírjai. Fémtárgyaik közül jellegzetes kardjaik, fibuláik (dísztűik), nyakpereceik emelkednek ki, a sírba helyezett urnákat, tálakat grafitozással díszítették és festették is. Keszthely környékén több fontos lelőhelyük ismert, így Fenékpusztán is. A megye más területein igen kevés a Hallstatt kori lelet, nyugati, északnyugati felében a terepbejárások alapján lokalizálhazó lelőhely is kevés. Ennek okát történeti tényekben kereshetjük: ezen a területen gyér lakossággal számolhatunk, a vidék nagy részét erdő borította. A szaporodó feltárások azonban még növelhetik e gyér lakosság leletanyagát, hisz a Zalaegerszeghez tartozó Andráshidán is csak az ásatás alkalmával kerültek elő ennek a korszaknak a leletei. A Hallstatt korszak Zala megyei lelőhelyinek kis száma és szerény kutatottsága fehér foltként hagy lenyomatot a kora vaskor és a késő vaskor határán. A Hallstatt kor vége (Kr.e. 7. század) és a legkorábbi, már névről is ismert népesség, a kelták (Kr.e. 4. század) megjelenése között területünkön lényeges időbeli hiatus van. Ennek áthidalása a további kutatások és érZalaszentiván - Kisfaludi hegy, késő bronzkori földvár 11