Németh János: Gyökerek. Gondolatok családról, mesterségről, művészetről (Zalaegerszeg, 2002)
Kibonatkozás – művek és utazások - Litvánia – Vilnius
52. Nyár, dombormű a Négy évszak sorozatból, Nagykanizsa, 1978 (agyagmázas samott, 60 x 60 cm) hallhatták a megnyitón. A kiállítás visszatekintés volt a megtett útra, én pedig folytattam tovább a hitem szerinti küzdelmet. A nagy kihívásokat újabb murális munkáim jelentették, a nyolcvanas években sok szép feladatot kaptam. Új-Delhibe, a magyar követség számára egy pásztorszobrot készítettem. 1984-ben, Keresztury Dezső nyolcvanadik évére az egerszegi Jánka-hegyi ház 81 veranda falára egy domborművet helyeztünk el. „Otthoni táj, emléked, mint vér jár szívemben", írta ez alkalomból Dezső bácsi. Én pedig megpróbáltam e gondolatot kifejezni. A négy négyzetméteres dombormű szimbolikus alakjai: útszéli feszület présház előtt, gondolataiba roskadó, pihenő kaszás, életfaként magasodó gesztenyefa, hullámzó dombok, vonulatok, rusztikus formák. Sziéna és umbra színe közt villan elő az okker cserép. Meghatóan szép ünnepséggel köszöntötte a város Keresztury Dezsőt. Az atyai házba mind eljöttek a barátok. Vendégkönyvemből Minden szobrodban ugyan azt a bájos, de megrendítő részvétet érzem én is, ahogyan te látsz, és amit te hatsz át azzal az erotikával, ami olyan természetesen jelenik meg, hogy nem is tud önmagáról. Nagyon hatásos és ugyanakkor az ember jóérzésére apelláló művészet ez. Mezei András 82 1985. december 17. Időközben egy zalakarosi és egy nagyatádi kút is készült a zánkai után. De különösen kedves feladatom 1986-ban: egy triptichon a zalaegerszegi Kígyó Patika szép belső terében. Szent Kozma és Dámján, Hügieia és Aesculapius domborműve. A nyolcvanas évek kiállításai közül fontosak voltak még számomra a Vigadóban (1988) és a Mannheimben (1989) rendezettek, mindkét alkalommal közel száz munkám került bemutatásra. A Vigadó tömve volt, Keresztury Dezső megnyitóját a Helikon vonósnégyes zárta. A televízió Stúdió című műsorában szépen méltatták a kiállítást. Nagyon jó érzés volt magyarnak lenni Mannheimben, az ottani néprajzi múzeumban rendezett kiállításon. Az igazgató, Henning Bischop megtisztelő barátsága, a speyeri, heidelbergi tanulmányutak, 66 81 A költő édesapja, Keresztury József ügyvéd, 1915-1918 között Zalaegerszeg polgármestere. 1904-ben építtette a szőlőhegyi hajlékot. Ma irodalmi emlékhely és kutatóház. 82 Mezei András (1930—) író, költő.
