Németh János: Gyökerek. Gondolatok családról, mesterségről, művészetről (Zalaegerszeg, 2002)

Kibonatkozás – művek és utazások - Litvánia – Vilnius

melyre a kocsit ő biztosította, maradandó élményt nyújtottak. Az újságok fényképes beszámolót közöltek a kiállításról. Kiállításaim mindenkor megnyugvást jelentenek abban a harcban, ami a bensőmben zajlik. Megnyugvás a kétkedésben, ha együtt látom a feszülő formákat, a vörösbarna izzásban élő cserepeket. Ilyenkor érzem, nem hiába dolgoztam. Ha látom a lelki kapcsolatot a tárlatlátogató és a müvek közt, mikor nem ásítozva bolyonganak a kiállító teremben, hanem rácsodálkoznak a tárgyakra. lVlit lehet még tenni, alkotni újdonságot? Nem lehet, hisz mindent kitaláltak, érzelgőst és meghökkentőt egyaránt. Nem kell, csak önmagunkat adni, ahogy látjuk a világot. Ettől lesz egy kicsit más, talán új. Ez a legfontosabb. Bár egyike voltam azoknak, akik sorozatban tizenkét biennalen és sok más közös kiállításon részt vettem, ma már nem szeretem a másoké között látni munkáimat, jobb nekik egyedül. Ezért is vállalok szívesebben egyéni kiállításokat. Ezt nem azért írtam le, mert talán nagyképű különc vagyok, hanem azért, mert úgy látom, sokszor valósággal szenvednek tárgyaim a sok új, „korszerű" alkotás között. Én nem korszerű, hanem mindig időszerű szeretnék lenni munkáimmal, ahogy a korábbi évszázadok mestermunkái sem megtagadhatóak. Vagyis amiben az ember jó lelke, mesterségbeli tudása, szellemi tisztasága, gondolatának kifejező ereje benne lakozik, az évezredek 54- Évszakok térfal, Nagykanizsa, 1981 (agyagmázas samott, építész Szerdahemúltán is élő, tanulsággal szolgálhat. iyi károly) 53. Pásztor, Új-Delhi, 1981, (agyagmázas samott, 150 cm) 67